Csütörtökön este folytatódott Szabadkán a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Európa és mi sorozata. A vendég ezúttal dr. Csejtei Dezső filozófiatörténész, műfordító, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszékének a tanára, a Filozófia Doktori Iskola vezetője és Spengler A Nyugat alkonya kötetek fordítója volt, aki Spengler aktualitása: A Nyugat alkonya 100 év után címmel tartott előadást.
Száz évvel ezelőtt Bécsben jelent meg Oswald Spengler: A Nyugat alkonya című könyve, amely ezek után úgymond a huszadik század filozófiai bestsellere lett. Spengler kétkötetes művét 1996-ig egymillió példányban adták el. A könyv a nyugat emberéről szól, feltárja annak sorsát és arra is kitér, hogy mi vár rá a jövőben. Az érdekfeszítő előadásban szó esett a ma Európájáról, a nyugati civilizációról és annak kultúrájáról, valamint arról is, hogy Spengler elég sötét jövőképet vetít elő.
– Ez a könyv nemcsak kordokumentum, nem csupán annak az időszaknak a lelkiségét és hangulatát fejezi ki, amikor kiadták, hanem rendkívül sokatmondó a mai kor számára is. Ezt mutatja az, hogy újabb fordításokban is megjelent, 2004-ben görög nyelven, 2010-ben csehül és szerbül, 2012-ben észtül, 2013-ban pedig svédül. Nagy iránta az érdeklődés, felvetődik tehát a kérdés, hogy mi ennek az oka. Lehet formai és tartalmi okokról is beszélni. A formai ok az, hogy szinte prófétai, sugallatszerű hevülettel adja elő Spengler a mondanivalóját. Ugyanakkor benne van a tudományos igényű precizitás, ismeretanyagot dolgoz fel, irodalmat használ, de van egy ihletett művészi kifejezésmódja is. Spengler stílusa magával ragadó, a könyv így élvezetes olvasmány. A filozófiai irodalom tartalmaz műveket, amelyeket úgymond receptre kellene felírni álmatlanság ellen, mert olyan unalmasak, hogy elalszik tőlük az ember, de Spengler könyve nem ilyen. A népszerűség oka tartalmi is, hiszen örök emberi kérdésre keresi választ, hogy mit foglal magába a jövőbeni létezés és egyáltalán hogyan alakul a jövőnk. Spenglert tulajdonképpen csak egy egyszerű kérdés foglalkoztatta, hogy mit hoz a jövő. Legyen szó bárkiről, a parasztembertől az atomtudósig, ezen a kérdésen mindenki elmereng. Amikor az ember eltávozik erről a világról, sok minden mellett azt is fájlalja, hogy nem tudja, mi történik majd a halála után, miben nem lesz része. Az embereket ezért mindig is érdekelte a jövő, megkísérelték előrelátni, hogy mi fog bekövetkezni. Ezzel foglalkoznak a vallások, a művészetek és a tudományok is. Spengler az örök emberi kíváncsiságnak próbált eleget tenni. A könyv nyitómondata a következő: „Jelen könyv a legelső kísérlet arra, hogy a történelmet előre meghatározzuk.” Ha egy kicsit is belegondolunk, van ebben némi nagyképűség, de valóban ez foglalkoztatta, hogy mi történhet, mi áll előttünk, milyen perspektívák és kilátások vannak. Ez az 1200 oldal voltaképpen ebből a célból készült, hogy ennek az előre meghatározásnak a mélyére tekintsen – hallottuk egyebek közt dr. Csejtei Dezsőtől.
Jövő csütörtökön 19 órakor folytatódik az Európa és mi sorozat a VM4K-ban, „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” Rom 8, 28 című előadással, a vendég pedig Brenner József nagyprépost, nyugalmazott püspöki helynök és Horváth Árpád jezsuita szerzetes lesz.
