A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban csütörtökön folytatódott az Európa és mi sorozat, amelynek keretében az egybegyűltek arra keresték a választ, hogy elérhető-e az EU-tagság Szerbia számára 2025-re?
Mint a bevezetőben hallhattuk, Szerbia és az Európai Unió 2008-ban stabilizációs társulási megállapodást írt alá, 2012 márciusában pedig Szerbia tagjelölt státuszt kapott. Idén az Európai Bizottság felvetette, hogy Szerbia esetleg 2025-ben csatlakozhat az Unióhoz. A bonyolult és szerteágazó csatlakozási folyamatról, valamint arról, hogy mi vár Szerbiára a következő években, Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója tartott előadást.
– A felvetés azért volt meglepő, mert a kétezres években történő bővítés után az EU megszigorította a folyamatot, hogy, úgymond, csak az utolsó pillanatban lehessen kijelölni a csatlakozási dátumot. Időközben a gazdasági világválság az EU-t is érintette, ezt követte a migrációs válság, ez pedig egyre erőteljesebb politikai vitákat gerjesztett, és rendezetlen kérdéseket vetett fel. Szerbia számára a 2025 nagyon ambiciózus dátum, ennek elérése gyors ütemtervet követel és azon feladatok megoldását, amelyek még számos akadály előtt állnak. A csatlakozási folyamat sem egyszerű, 35 fejezet van, Szerbia 14 megnyitásánál tart. Ebből kettőt zárhatott le, egyik a tudomány és a kutatás, a másik az oktatás és a művelődés. Nagy kihívást jelent majd a környezetvédelem, az Oroszországgal való kapcsolat és a koszovói kérdés megoldása is. A folyamat végén valamennyi EU-s államnak ratifikálnia kell a megállapodást, ez is beletelhet egy-két évbe. Óvatosan vagyok optimista, lehetségesebbnek látom a 2025 és 2030 közötti időszakot – hallottuk Orosz Annától, aki az előadás során egyebek közt kitért a régióbeli bilaterális vitákra, a koszovói kérdésre, valamint Szerbia és Oroszország kapcsolatára.
– Közvélemény-kutatások mutatják, hogy a szerbiai lakosság nagy része úgy gondolja, hogy Oroszország és Kína a legnagyobb befektetők, holott a befektetések 73 százaléka EU-s, még ha ezek nem is mindig látványosak. Ha Szerbiát összehasonlítjuk más régióbeli országokkal, sokkal alacsonyabb az uniós csatlakozás támogatottsága, ilyen esetben pedig sokkal előbb megjelennek az úgynevezett alternatív megoldások, például az Oroszországhoz való vonzódás. Az EU-s csatlakozás nagyobb arányú támogatottságához erőteljesebb politikai üzenetekre, látható eredményekre és előrelépésre is szükség van – fejtette ki Orosz Anna.
