A magyar nyelv hete keretében az Anyanyelvápolók Szövetsége az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékével együttműködve előadás-sorozatot tartott tegnap Anyanyelv és társadalom címmel.
Dr. Toldi Éva tanszékvezető szerint anyanyelvünket nem elég csupán egyszer megtanulni.
– Nagyon örülünk, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége felkeresett bennünket, hiszen örömmel adtunk otthont a rendezvénynek. Szükségünk van ilyen előadásokra, szeretjük hallgatni az anyanyelvünkről szóló tanulmányokat, kutatásokat. Azért vagyunk itt, mert szeretjük és fontosnak tartjuk az anyanyelvünket. Kosztolányival együtt valljuk, hogy az anyanyelvünket életünk végéig tanuljuk és tanulnunk kell – mondta a tanszékvezető.
A magyar nyelv hetének mottója A nyelv nemzedékek kézfogása. Vadnai Erika, a tanszék hallgatója, valamint az Anyanyelvápolók Ifjúsági Tagozatának vezetőségi tagja kiemelte, hogy az összejövetel egy nagyon jó lehetőség arra, hogy a fiatal hallgatókat bevonják az anyanyelv ápolásába.
– Mint kisebbségi területen élő ember, külön szívügyemnek érzem az anyanyelvünk ápolását, s ami talán ennél is fontosabb, a továbbadását. Egy nyelv kialakulása, fejlődése számos generáción átívelő folyamat. A történelem során elődjeink bármely megpróbáltatásra mondhattak volna nemet. Egyszerűen kiszállhattak volna ebből a folyamatból, de mégsem tették. Küzdöttek a saját nemzeti kincsük megőrzése érdekében. Jelenleg ennek a kincsnek mi vagyunk a művelői. Néhány év múlva többen pedagógusként helyezkedünk el, szülők leszünk, esetleg a médiában dolgozunk majd. Csupa olyan terület, ahol a fiatalabbaknak példát mutathatunk. S milyen szép lenne, ha e példamutatás elemi részévé tennénk a nyelvünk helyes használatának tanítását, a saját anyanyelvünk szeretetének továbbadását – hangzott el Vadnai Erikától.
Blankó Miklós, az Anyanyelvápolók Szövetsége kommunikációs és stratégiai munkatársa a Kossuth rádió Édes anyanyelvünk című műsorába érkező hallgatói levelek elemzéséről tartott előadást.
– A nyelvművelő műsor mindennap elhangzik, személy szerint én öt éve dolgozom a rádióműsorban. Rendszeresen érkeznek hozzánk hallgatói levelek. Ezeket a leveleket elemeztem azzal a szándékkal, hogy tudjuk, kik írnak és milyen kérdéseket tesznek fel. Ezenfelül a levelek rávilágítanak arra is, hogy miben változnak ezek a műsorok a korábbi műsorokhoz képest. A közmédiának ugyanis ez a legrégebb óta működő műsora, hiszen 1928 óta létezik – mondta az előadó.
A délután folyamán dr. Pomozi Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet egyetemi docense tartott előadást Nagyszülők és unokák – A nyelvi revitalizáció elmélete és gyakorlati lehetőségei Kárpát-medencei (szórvány)magyar területeken elnevezéssel. Ezt követően pedig Klemmné dr. Gonda Zsuzsa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Szakmódszertani Központ központvezető- helyettesének előadását hallhatták az érdeklődők, aki a tanári beszéd sajátosságairól beszélt.
A magyar nyelv hetének megálmodója Grétsy László volt. A nagy múltú rendezvénysorozat idén másodjára került határon túlra. Az előző évben Felvidéken szervezték meg, így megelégedésre ad okot, hogy idén Vajdaságot választották az anyanyelvünk ünneplésére. A hét folyamán Szabadkán, Zentán, Adán, Óbecsén, Nagykikindán és Tóthfaluban rendeznek különböző eseményeket, találkozókat, ahol különböző nemzedékek ünnepelhetik a magyar nyelvet.
Nyitókép: Blankó Miklós (Kasza Jennifer felvétele)
