A Délibáb fellépései élményszámba mennek (fotó: Gergely József)
A zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület pénteken, szeptember 19-én 18 órai kezdettel Hallottad-e hírét? elnevezéssel tartja meg a II. Népzenei Találkozóját a Művelődési Ház színháztermében. A rendezvényre meghívást kaptak a község művelődési egyesületei, a magyarkanizsai községből fellép az adorjáni Adorján Magyar Művelődési Egyesület, Zentagunarasról a Gyöngyvirág Asszonykórus, velük is már hosszabb ideje jó kapcsolatokat ápol a Délibáb.
– A találkozót éves rendszerességgel szeretnénk megtartani, azzal a céllal, hogy a népzenét művelő egyesületeink jobban megismerjék egymás munkáját, repertoárját, tapasztalatokat gyűjtsünk, bővítsük ismereteinket, bemutatkozási lehetőséget adjunk a csoportoknak. Mindez elengedhetetlenül szükséges a népzenei örökségünket, a hagyományaink ápolását végzők számára, megerősítést adva számukra, hogy továbbra is szükséges és érdemes foglalkozni a világ egyik leggazdagabb zenei kincsével, a magyar népzenével. Szeretnénk minél több fiatalt bekapcsolni az egyesületünk munkájába, az utánpótlás nevelése a szervezeti munka továbbadása szempontjából is fontos feladtunk – foglalta össze röviden a találkozó lényegét Bilicki Anna, a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület elnöke.
Az 1992-ben alakult Délibáb Magyar Művelődési Egyesület itthon és külföldön is sokat szerepel, ahová csak hívják őket a lehetőségekhez mérten rendszeresen fellépnek, így a környező országokban, de Bulgáriában is többször szerepeltek népzenei fesztiválokon, szemléken és egyéb rendezvényeken. Jelenleg a Délibáb aktív tagjainak a száma 26 fő, akik hetente egy-egy alkalommal találkoznak és gyakorolnak, készülnek a fellépésekre. Sok szép sikerről számolhatnak be az egyesület tagjai, a Durindón rendszeresen a legjobbak között vannak, a gálán is fellépnek, a magyarországi KÓTA-minősítőkön több kiváló és arany fokozatú elismerésben részesültek, hosszú lenne felsorolni az évek során kapott számos díjat és elismerést.
A csoport művészeti vezetője, Recskó Szabolcs elmondta, hogy a zenei repertoár összeállításában a vezérvonal a Bodor Anikó- és Burány Béla-féle irányzatot, szellemiséget követi. Ők gyűjtötték és dolgozták fel a vajdasági népzenei örökségünket. Anikó a haláláig részt vett a Délibáb felkészítésében, óriási tudásával segítette, csiszolta a csoport munkáját.
– A vajdasági mellett a Nagykunság és a Jászság népzenei hagyatékából is merítettünk, beépítettük a repertoárunkba, ami nem véletlen, hiszen a Tisza mente a törökdúlás után e tájakról települt, népesült be újra, oda nyúlnak vissza a gyökereink. Mondhatjuk, hogy a génjeinkben, a vérünkben van ez a népzene. A Kárpát-medence népzenéjének mi is a része vagyunk itt a Duna-Tisza közén, ez a mi Mezopotámiánk, ha szabad így fogalmaznom. Ősidők óta lakott vidék, és ahol laknak, ott zenei is van. A világ egyik leggazdagabb népzenei örökségét mondhatja magáénak a magyarság, óriási kincs ez, amit ápolnunk, őriznünk és tovább kell adnunk – mondta többek között Szabolcs.
Matykó Teodóra a pénzügyi, szervezési, pályázati feladatait látja el, elmondása szerint a többi civil szervezethez hasonlóan a Délibáb is állandó anyagi nehézségekkel küszködik, azonban a legszükségesebb kiadásokra, ha nehezen is, de elő tudják teremteni a pénzt. A helyi, községi pályázatokon rendszeresen nyernek kisebb támogatásokat, míg a nagyobb, magyarországi pályázatokon, mint amilyen a Bethlen-Alap kiírása is, már kevesebb sikerről számolhatnak be. Amikor szorít a kapca, az egyesület tagjai maguk is hozzájárulnak a költségekhez, az utazások finanszírozásához.
Mindent összevetve az egyesület több mint két évtizedes sikeres működése a tagság lelkesedésén, a népzenei hagyományaink iránti elkötelezettségén alapszik, amely eddig is átsegítette az egyesületet a nehézségeken.
