(Kecskés István felvétele)
Az aracsi pusztatemplomnál ideiglenesen félrehelyezett emlékkeresztek témája kapcsán Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak nyilatkozva sajnálatosnak nevezte, hogy a médiában először számos félrevezető információ látott napvilágot.
– Nagyon örülünk annak, hogy Bicskei Zoltán kiváló filmrendező, grafikus hat évet igénybe vevő előkészületeket követően forgatja az aracsi pusztatemplom szimbolikájára épülő alkotását. Tudjuk, hogy a producerek fogalmazták meg abbeli igényüket, hogy a templom magában, saját valóságában szerepeljen a filmben, s ehhez kellett szavatolni a megfelelő teret. Ezért kerültek eltávolításra az ott felállított emlékoszlopok és keresztek, s azt szeretnénk, ha a munka befejezését követően ezek megőrizve, eredeti állapotukban kerülnének vissza korábbi helyükre – fogalmazott.
Mint mondta, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet eddig nem tette meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel a megfelelő engedélyeket kérte volna, s most az lehet az egyedüli megoldás, hogy az eredeti állapotba helyezést követően nyitnak vitát a szóban forgó kérdésről.
– Először minden emléktárgyat vissza kell helyezni oda, ahol azok az eltávolítást megelőzően álltak, s ezt követően a tartományi és országos műemlékvédelmi intézetekkel együttműködve rendezni fogjuk a kérdést. A kegyeletsértés helyett egy olyan végső megoldásra lesz szükség, amellyel megfelelő, méltó helyre tudjuk helyezni ezeket az emlékkereszteket, ugyanakkor lehetővé tudjuk tenni, hogy az aracsi pusztatemplom közvetlen, védett része megőrizze eredetiségét az utóbbi időszakban odahelyezett tárgyak nélkül.
Kérdésünkre válaszolva Hajnal elmondta, az MNT-nek alapvető feladata, hogy ellássa azokat a teendőket, melyekkel segíthet a kérdés végleges rendezésében.
– Emlékeztetni szeretnék arra, hogy 2013-ban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet éppen a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére szervezte meg az Aracs-konferenciát, melyen sikeres együttműködés bontakozott ki a Tartomány Műemlékvédelmi Intézet, a helyi szakemberek és magyarországi Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szakértői között. Nagy restaurációs munkálatok elé nézünk, nemrégiben pedig arról tárgyaltam a Forster Központ szakembereivel, hogy miként lehetne az ásatásokat kiterjeszteni európai uniós közös projektumok bevonásával. A legfontosabb feladat ehhez a talajradaros mérések, levegőből végzett terepkutatások elvégzése. Harminc-negyven hektárnyi területet ölel fel a templom és az azt körülvevő város romainak térsége. A védett terület hetvenhektárnyi területet kellene hogy jelentsen. Éppen ezért van szükség egy közös, mindenki számára megnyugtató, a vajdasági magyarság egyik legfontosabb jelképéhez méltó megoldásra – értékelte Hajnal Jenő.
Hozzátette, hogy a feltárások folytatása mindannyiunk alapvető feladata, ám ebben a pillanatban a legfontosabbnak az eredeti állapot visszaállítása számít, melyet követően eljuthatunk a további céljainkhoz is. Az emlékvédelmi intézetnek már volt néhány javaslata a szimbólumok végső helyszínére vonatkozóan, de Hajnal szerint annak meghatározásához egy megfelelő közvitára lesz szükség, olyanra, mely senkit sem sért identitásában, nemzetiségi tudatában, mely egy közös és megfelelő megoldást hozhat mindenkinek a megelégedésére.
