A szabadkai Népszínház épületének már el kellett volna készülnie, ha minden az elsődleges tervek szerint alakult volna, ma már színházi előadásokat, hangversenyeket tartanak az épületben. Ehelyett azonban egy betonváz csúfoskodik a városközpontban. A városi képviselő-testület döntést hozott, hogy csökkenteni kell a leendő színházépület méreteit. Két éve az építőhelyen már semmi sem történik. A legújabb információk szerint amíg eldől, hogy hogyan kerül sor az épület újonnan felépült részeinek ,,átszabására”, addig is megkezdik az oszlopok mögötti régi rész renoválását. A legfrissebb hír pedig az, hogy lemondott Kasza József, a Népszínház igazgatóbizottságának elnöke. A két alapítónak, tehát a tartományi képviselőháznak és a városi képviselő-testületnek, nyújtotta be írásban lemondását.
– Amikor 2001 és 2003 között kormányalelnök voltam, kiharcoltam egy szerződést a szabadkai Népszínház felújításának pénzelésére (45-45 százalékos köztársasági és tartományi, valamint 10 százalékos városi hozzájárulás). Eddig komolyabb összeggel mindössze a köztársaság járult hozzá a színházépület felújításához, azzal a 200 millió dináros tétellel, amellyel elindult az építkezés – hallottuk Kasza Józseftől. Mint mondta, ezt követően a színház igazgatóbizottságának a megkérdezése nélkül a tartomány átvette a köztársaság kötelezettségét, megígérve, hogy a tartományi eszközökből befejezik az építkezést, felújítást. Ez nem történt meg, hanem kiskanállal adagolták az anyagiakat, állandó vitákkal, könyörgésekkel sikerült kicsikarni valamennyi pénzt a Tartományi Nagyberuházási Alaptól. – Ezért áll így az építkezés, ahogy áll, amennyi pénz rendelkezésre állt, annyit építkeztünk – jegyezte meg beszélgetőtársunk, aki a következőt is elmondta:
– Az építkezés megkezdése óta nem tapasztaltam, hallottam egyetlen felszólalást sem a költségvetések kialakításánál, illetve elfogadásánál a képviselők részéről, amivel ezt a témát – a színházépítés finanszírozását – melegen tartották volna, vagy harcoltak volna a források biztosításáért. Ez érvényes mind a szerb, mind a tartományi képviselőházra, de a szabadkai városi képviselő-testületben ülő képviselőkre is – szögezte le Kasza József.
– Amiatt, hogy a szabadkai színházépítésre nem különítettek el pénzt, egyetlen szabadkai képviselő sem vétózta meg a költségvetést. Sem a köztársasági, sem a tartományi képviselőházban, sem a városi képviselő- testületben a VMSZ, a DP, a VHDSZ egyetlen képviselője sem kísérelte meg, hogy legalább valamit tegyen az építkezés érdekében, hanem mindegyikük bölcsen hallgatott – mondta beszélgetőtársunk, aki szerint a legdrasztikusabb példa az volt, hogy a szabadkai képviselő-testület a korábban szerződésben saját maga vállalt 10 százalékát nem is irányozta elő, és az állag megóvására is alig tudta elkülöníteni azt az összeget, amely az épület állagmegóvását szolgálja.
– A színházépítés iránt tanúsított hozzáállás elérte azt a pontot, amikor azt mondom, elég, betelt a pohár – adott magyarázatot lemondására Kasza.
– Állandóan arról folyik a szó, hogy le kell bontani egy emeletet, de azt még senki sem vette észre, hogy az az emelet fel sem épült, mert források hiányában kispóroltuk azt az emeletet. A mai napig nem alakult meg a szakértői bizottság, amelynek felül kellett volna bírálnia az építkezési tervet, amely alapján újabb megoldásokat lehetett volna előirányozni. Nem fizették ki még az elsődleges terveket sem a tervezőirodának. Ezért a szerzői jogot a tervezőiroda fenntartja és nem adja ki az épület tervrajzait a kezéből, amíg a pénzt meg nem kapja. Hanyag, nem odafigyelő, dilettáns hozzáállással kezeli ezt az ügyet a szabadkai hatalmi koalíció. Így nem lehet előrelépni a színházépítés ügyében. Tízéves szélmalomharc után jogom van azt mondani, hogy ebből elég, oldja meg más. Ha Szabadkának nincs szüksége egy világítótoronyra a kultúra terén, akkor változtassák meg a terveket, bontsanak... Csak valaki ezekért a lépésekért vállalja a felelősséget – adott hangot véleményének beszélgetőtársunk. Mint mondta, ha a régi épületet fel lehetett volna újítani, ő lett volna az első, aki azt mondja, újítsuk fel. Sajnos olyan tönkrement állapotban volt, nem lehetett felújítani egyrészt a kora, másrészt a Ljubiša Ristić okozta károk miatt. A szabadkai színészek és a közönség is megérdemelnek egy méltó, korszerű színházépületet.
– Úgy gondolom, ha elkezdtünk építeni egy épületet, azt be is kell fejezni, hogy ne jusson a színházépület is a sétaerdei megkezdett medence sorsára, amely helyett újat építtetett a városvezetés és ott maradt sorsára hagyva a korábban megkezdett, félig kész medence betonváza – tette hozzá Kasza József.
