Az adai Szarvas Gábor Könyvtár igazgatónője, dr. Hódi Éva saját elmondása szerint ugyan szerette volna kitölteni a négyéves igazgatói mandátumát, hiszen jól érezte magát a könyvtárban, és úgy véli, nagyon sok korábbi elképzelését sikerült megvalósítania – amelyek közül a legfontosabbaknak talán a könyvtár gyermekrészlegének megnyitását, az intézmény honlapjának elkészítését és a két új munkatárs felvételét tartja – mégis nyugdíjba vonul, aminek apropóján a közelmúlt eseményeiről, az eddigi eredményekről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
– A Szarvas Gábor Könyvtárban az elmúlt időszakot elsősorban a hagyományos könyvtári tevékenységek jellemezték, a Márai-program keretében érkezett könyveket vettük be a könyvtár állományába, valamint megszerveztük a szokásos programjainkat is: megünnepeltük a magyar kultúra napját, az anyanyelv világnapját, most pedig a költészet napjának megünneplésére készülünk, amellyel kapcsolatban versíró pályázatot írtunk ki a diákok részére. A zsűrizés most van folyamatban, április 11-én pedig egy ünnepség keretében hirdetjük ki az eredményeket, majd hangulatos versmondó délutánnal ünnepeljük meg a magyar költészet napját. Emellett természetesen folyamatosan szervezünk különféle kiállításokat is a kiállítótermünkben.
Mennyire értékeli sikereseknek ezeket a rendezvényeket?
– Szerintem sikeresek a rendezvényeink. Minden rendezvénytípusnak megvan a maga állandó közönsége, amely részt vesz a programokon. Az, hogy mennyire látogatott egy-egy rendezvény, nagyon sok tényezőtől függ. Egy író-olvasó találkozónak vagy egy könyvbemutatónak természetesen nincs olyan nagy közönsége, mint mondjuk egy színházi előadásnak. Sajnálattal kell megjegyeznem ugyanakkor azt, hogy ebben az évben még nem tudtunk színházi előadást szervezni, aminek kifejezetten anyagi okai vannak, ugyanis még mindig szenvedünk azért, hogy az elmúlt év végén szervezett színházi előadás költségeit fedezzük.
Az említett Márai-program segítségével milyen mértékben bővült a könyvtár állománya?
– A program keretében mintegy 350 magyar nyelvű könyvet kaptunk, aminek nagyon örültünk, hiszen az állományunk meglehetősen elavult, ráadásul a meglévő könyvek közül sok igen rossz állapotban van. A Márai-program révén ugyanakkor minden évben sikerül új, ráadásul nagyon szép könyveket beszereznünk, amelyek között különböző típusú kiadványok szerepelnek, ugyanis azokat mi válogathatjuk ki a könyvtárunk igényeinek megfelelően.
Ezenkívül milyen forrásokból tudják gazdagítani a könyvállományt?
– A szerb nyelvű állományt az illetékes minisztérium támogatása révén bővítjük. Ezeket a könyveket is lista alapján választjuk ki, aminek köszönhetően jelentős mértékben tudjuk bővíteni az állományunkat. Ami a többi lehetőséget illeti, azok igencsak szerények. Kapunk egy keveset a tartományi művelődési titkárságtól, valamint abból a költségvetési keretből is, amelyet az önkormányzat biztosít.
A könyvtárral szorosan összekapcsolódó Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nemrég jelentette meg az idei nyelvművelő napokra vonatkozó pályázatát. Milyen témájú pályaműveket várnak?
– A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület ebben az évben ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, ami azt jelenti, hogy húsz éve önállóan bejegyzett civil szervezetként működünk és tevékenykedünk. Minden évben kiírjuk a nyelvészeti pályázatunkat a diákok részére, különböző korosztályokban. A téma mindig az éppen aktuális Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok központi témájához kapcsolódik. Így van ez az idén is, ugyanis az idei rendezvény központi témája A gondolkodás és a nyelv lesz. Az általános iskolások számára Mi könnyebb: írni vagy beszélni? címmel, a középiskolások számára A gondolat művészi megfogalmazása, az egyetemisták és a felnőttek számára pedig A gondolkodás és a nyelv címmel írtuk ki a nyelvművelő pályázatot.
Nemrég új tagokkal bővült a rendezvénysorozat szervezőbizottsága. Ez mennyiben adhat új lendületet a nyelvművelő napoknak?
– Igyekszünk minél inkább bevonni a fiatalokat a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület munkájába, különösképpen akkor, amikor a nyelvművelő napokat szervezzük, hiszen nemcsak az egyesületi tagokra számítunk, hanem az általános iskolákra, a középiskolákra és az ott tanító tanárokra is, hiszen a segítségük nélkül nem is tudnánk lebonyolítani ezt a nagyszabású rendezvénysorozatot. Fiatal tagjaink is vannak, a Műszaki Középiskola tanárnői, valamint Szűcs Budai Engelbert tanár úr, akiknek a segítségére nagymértékben számítunk.
A könyvtár kb. két évvel ezelőtt megnyílt a gyermekrészlegében is fontos szerep jut a fiataloknak, különösen a gyermekek olvasóvá nevelése terén.
– Ezt nagyon fontos eredménynek tartom, ugyanis már húsz évvel ezelőtt is itt dolgoztam a könyvtárban, amikor felszámolták a gyermekrészleget. Akkor különböző beadványokkal fordultunk az illetékes szervekhez, hogy nem szeretnénk, ha felszámolnánk a gyermekrészleget, és az állományt elvinnék az iskolákba, mivel az iskolakönyvtár és a városi gyermekkönyvtár két teljesen különböző fogalom. Akkor nem volt eredménye az ilyen irányú törekvéseinknek. Majdnem húsz éven keresztül dolgoztunk azon, hogy valamilyen módon újra megnyithassuk a gyermekrészleget. Szerencsére erre két évvel ezelőtt lehetőség nyílt. Egyik helyiségünket szabaddá tudtuk tenni, adaptáltuk, és berendeztük gyermekkönyvtárnak, megfelelő bútorokkal, technikai felszerelésekkel láttuk el, és gyermekállományról is gondoskodtunk, amely egyelőre szerény ugyan, de folyamatosan bővül. Az ott dolgozó kolléganő, Pál Zsófia nemcsak a könyveket adja ki a gyermekeknek, hanem programokat is szervez számukra, ami az olvasóvá nevelés terén is nagyon fontos szereppel bír, hiszen kétségtelen, hogy ezt a folyamatot a legkisebb korosztálynál kell kezdeni. Úgy látom, hogy igen nagy visszhangra talált ez a kezdeményezésünk, hiszen a gyermekkönyvtár rendkívül látogatott, a könyvkölcsönzés és a programok is igen népszerűek a gyermekek körében.
A könyvtárban folyó sokrétű tevékenység és a megvalósított elképzelések ellenére nyugdíjba vonul. Milyen érzésekkel teszi ezt?
– Nem én döntöttem így. Én négy évre terveztem a mandátumomat, amely jövőre járt volna le, de két héttel ezelőtt szóltak, hogy menjek nyugdíjba, mert szeretnének kinevezni valakit a helyemre. A könyvtárban jól éreztem magam, és úgy gondolom, nagyon sok elképzelést sikerült megvalósítani azok közül, amit szerettem volna. Az egyik éppen az említett gyermekkönyvtár megnyitása, a másik pedig, ami nagyon fontos volt számomra, az a könyvtár honlapjának elkészítése volt, ami véleményem szerint a mai világban már nélkülözhetetlen egy ilyen típusú intézmény számára. Két új kolléganőt is sikerült felvenni az elmúlt év során, amit szintén nagyon fontosnak tartok. Úgy vélem, nagyon szépen beindultak a könyvtári programok is. A kollégáim munkájával elégedett vagyok, úgy érzem, jól dolgoztunk az elmúlt csaknem három évben, igyekeztünk a szűkös anyagi keretekből kihozni mindent, amit csak tudtunk, amiben valamennyi kollégám támogatását élveztem.
A jövőben milyen tevékenységekre kíván majd összpontosítani?
– A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület munkájában mindenképpen részt szeretnék venni, hiszen – ahogyan említettem –, az idei rendezvénysorozat előkészületeit már beindítottuk, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok tavalyi kiadványa pedig éppen a napokban jött ki a nyomdából. A Széchenyi István Stratégiakutató Társaság ebben az évben egy új projektumot indított Sorsok, emberek címmel, és ennek keretében most éppen az első könyv kiadásán fáradozom. Ez nagyon közel áll hozzám, mert Hódi Sándor ebben az évben ünnepli hetvenedik születésnapját, ami szép kerek szám, éppen ezért szeretnénk egy kiadvánnyal megünnepelni. Megszólítottunk hozzá közel álló embereket, ismerősöket, barátokat, kollégákat, egykori osztálytársakat, akiktől írásokat kértünk a kötetbe. Ötven körül van azoknak a személyeknek a száma, akik írással jelentkeztek. Az elmúlt napokban állítottam össze a kötet szerkezetét, és el kell mondanom, hogy egy nagyon izgalmas könyv fog megjelenni, ami messze túlfeszíti a szokványos emlékkönyvek kereteit, hiszen egy rendkívül élvezetes és érdekes korrajz bontakozik ki benne, egy társadalomkép arról, hogy kik vagyunk, milyen körülmények között élünk, milyen problémáink vannak, de begyűrűzik a múltunk, valamint azok a problémák is, amelyekkel a jövőben foglalkoznunk kellene.
Mikorra várható a kötet megjelenése?
– A születésnap október 31-én lesz, tehát bármi is történjen, akkora mindenképpen meg kell jelennie a könyvnek, de úgy gondolom, hogy már korábban, a nyár folyamán napvilágot lát majd.
