Szent-Györgyi-emlékév az idei. Nemrég volt 80 éve, hogy Szent-Györgyi Albert bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”, és 75 éve, hogy elnyerte az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat. A kettős jubileumról a Szegedi Tudományegyetem ezen a hétvégén nagyszabású, négynapos nemzetközi konferencia keretében emlékezik meg, amely csütörtökön kezdődött, és vasárnap zárul. A meghívást kilenc Nobel-díjas fogadta el, akik a hét folyamán több előadást tartottak, iskolákba látogattak el, diákok – közöttük vajdaságiak – foglalkoztak a munkásságukkal, ismerkedtek meg Szent-Györgyi városával, s a kultúrával, melyből egykoron táplálkozott. Ennyi Nobel-díjas egy időben még sohasem tartózkodott Magyarországon. A neves tudósokon kívül csaknem ezer kutató érkezett a világ harminc országából, és a középiskolásokat is bekapcsolták az értekezletek munkájába.
Kilenc olyan tudós vesz részt a munkában, akik tudománytörténeti jelentőségű felfedezésükért Nobel-díjat érdemeltek ki: Andrew V. Schally (1977), Robert Huber (1988), Bert Sakmann (1991), Eric Wieschaus (1995), Peter C. Doherty (1996), John E. Walker (1997), Tim Hunt (2001), Aaron Ciechanover (2004), és Ada E. Yonath (2009).
– Valóban egyedülálló dolog történt 75 évvel ezelőtt, ha ennyi Nobel-díjas kutató és világhírű tudós gyűlt össze Szegeden – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a köszöntőjében. – Számunkra, magyarok számára különösen kedves Szent-Györgyi Albert Nobel-díja. A szegedi egyetem egykori professzora és rektora külföldi tanulmányok és kutatómunka után hazatérve, Magyarországon végzett kutatásaiért kapta meg a Nobel-díjat. Történt ez mindössze tizennyolc esztendővel az után, hogy az ország elvesztett egy háborút és területének kétharmadát.
Az elnök szerint Szent-Györgyi világsikere a politikai bizonyítéka annak, hogy még a legnehezebb időkben is érdemes befektetni az oktatásba és a kutatásba.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy az egyetem nem csupán az oktatás miatt jelentős, hanem a kutatás miatt is, valamint igyekszik a jövőbe tekinteni, mint ahogyan az általa irányított intézmény is teszi ezzel a tekintélynövelő konferenciával.
– Az, hogy Magyarország, Szeged és a Szegedi Tudományegyetem közel ezerfős tudományos konferenciának ad otthont, önmagában is óriási dolog. Az, hogy a meghívását egyszerre kilenc Nobel-díjas is elfogadta, a Magyarországon zajló kutatómunka szempontjából felbecsülhetetlen jelentőséggel bír, és komoly lehetőségeket hordoz magában – mondta Varró András, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.
Az esemény szervezői a tudományos eredmények megvitatása mellett a jövő tudósaira is gondoltak. Többek között ebből a megfontolásból szervezték meg a Fiatalok Fórumát, és a nyilvánosság előtt zajló programokon 27 kiválasztott – Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról, Makóról, Orosházáról, Szegedről, Szabadkáról és Zentáról érkező – fiatal mutatta be a Nobel-díjas kutatókat.
– Szent-Györgyi máig az egyetlen, aki döntő részben magyarországi, ráadásul szegedi kutatásaival érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést – nyilatkozta Vécsei László, a konferencia elnöke. Az SZTE Orvostudományi Karának dékánja Szent-Györgyi munkásságának érdekességeire is felhívta a figyelmet: arra, hogy „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezései” nyomán (amiért Nobel-díjban részesült) érdeklődése az izomkutatás felé fordult, s ez a sejteken belüli Krebs-ciklus megismerését eredményezte, sőt a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat is végzett. Szólt arról is, hogy Szent-Györgyi hatása a mai napig él a Szegedi Tudományegyetemen, hiszen szellemi unokái, a most alkotó szegedi vegyészek és biokémikusok világraszóló eredményekkel büszkélkedhetnek.
– Amikor Szent-Györgyi megkapta a neves díjat, utcabállal, fáklyás felvonulással ünnepelte az egész város – emlékeztetett Botka László polgármester, majd hozzáfűzte, hogy ezáltal Szeged szimbolikusan is felkerült Európa és a világ tudományos térképére. – A konferencia nagyszerű alkalom arra, hogy Szeged bebizonyítsa, méltó Szent-Györgyi hagyatékához. Az elmúlt 75 évben a szegedi tudósok őszintén hittek abban, hogy itt, Európa közepén tudományra, kultúrára, együttműködésre, nyitottságra is lehet várost építeni. Bízom abban, hogy a hozzánk érkező vendégek egy hagyományaira büszke, de megújulni képes XXI. századi európai tudományos központot látnak Szegeden.
