Az idén is felépült az Etnopolis (Fotó: Molnár Edvárd)
A Costa Rica-iak valóban a világ legboldogabb országában élnek (a happyplanetindex szerint igen), és ez vajon látszódni is fog rajtuk? És ami még fontosabb: átadnak-e ebből nekünk valamit a tegnap kezdődött és vasárnapig tartó XI. Interetno Fesztivál idején? A lettek tánca, kisugárzása, viselkedése hasonló lesz a néhány évvel ezelőtt nálunk járt észtekéhez?
Vajon a most hozzánk érkező olaszok is tudnak zászlót dobálni, mint a már „interetnózott” nemzettársaik? A mexicóiakat és baszkföldi spanyolokat összekovácsolja-e a közös nyelv? És mégis milyenek azok a burjátok, akik Oroszországból érkeznek, (Burjátföld az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaság Szibériában) a kinézetük a mongolokhoz hasonlít, és a keleti burjátok buddhisták, a nyugatiak pedig sámánisták?
Ezek a kérdések jártak a fejemben a programfüzetet lapozgatva, miközben tegnap délután a szabadkai városháza mellett felépült Etnopolisban tettem sétát a gasztrofalu és a kirakodóvásár standjai között. A kérdésekre igyekszem választ találni az előttem álló öt napban, mert csakúgy, mint az előző években, én most is nyitott leszek a Szabadkára érkező világ iránt.
Tegnap délután kinyitotta kapuját Etnopolisban az Aranykapu játszóház és Öko-sarok, a Népkörben megnyílt az Ex-Libris kiállítás a nemzetközi pályázat legjobb munkáiból, az esti nyitóceremóniával és az azt követő ismerkedési esttel pedig hivatalosan is kezdetét vette az idei Interetno Fesztivál.
Nekem már van útlevelem Etnpolisba. És Önnek?
