A hetedik szakfokozattal rendelkezők fizetése és a minimálbér a jelenlegi 2:1 arány helyett 3:1 arány legyen. Az inflációval összhangban növeljék meg a dolgozók fizetését. A dolgozók kapjanak egyszeri juttatást, úgynevezett karácsonyi pénzt, amelyet utoljára 2008-ban kaptak, azóta ilyen összeghez nem jutottak. Fizessék ki a tanügyi dolgozóknak a jubiláris juttatásokat azokban az önkormányzatokban is, ahol ez eddig nem történt még meg. A nyugdíjba vonult vajdasági tanügyi dolgozók kapják meg a végkielégítést, és tisztázódjon végre, hogy ennek kifizetése a tartomány vagy a köztársaság hatásköre-e.
Ilyen kérésekkel állt elő a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezete azon a konkrét eredményeket nem hozó megbeszélésen, amelyet az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter folytatott a négy legtömegesebb szerbiai oktatásügyi szakszervezettel – tudtuk meg Jelena Zejaktól, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó Vajdasági Tanügyi Dolgozók Független Szakszervezete szabadkai városi szervezetének elnökétől.
Tőle és Češljar Kiss Ottília szakszervezeti tagtól hallhattunk a nem teljes normával dolgozó pedagógusokat jegyző listák problémájáról is.
– Sok szabálytalanságra lelhetünk ezen lista kapcsán. A listán való szereplés a tanárok érdeke, hiszen az iskoláknak erről a listáról kell tanárt választaniuk, ha pedagógusra van szükségük, és amíg van ezen a listán nem teljes normával dolgozó tanár olyan képesítéssel, amelyre az adott iskolának szüksége van, addig az iskola nem írhat ki pályázatot új dolgozók számára. A listán szerepelnie kellene mindenkinek, aki a saját szakterületén nem dolgozik teljes normával, tehát akinek hiányzik óraszám a saját szakterületét tekintve a 100 százalékos normához, még akkor is, ha esetleg polgári nevelés tanárként vagy netán könyvtárosként ki tudta egészíteni a normáját. Ennek ellenére az idei tanévkezdés idejére a listán szerelő pedagógusok 90 százalékát levették a listáról, mondván, megoldották a hiányzó óraszámaik problémáját éppen polgári nevelés tanításával vagy az iskolakönyvtárba való elhelyezéssel. Ám az ilyen tanároknak továbbra is a listán kellene szerepelniük, hiszen szaktanárként továbbra sincs meg a teljes normájuk, és ha másik iskolában szaktanárra van szükség ebből az adott tantárgyból néhány százalékos normára, ezeket a szaktanárokat már nem lehet megtalálni a listán, és ezért az iskola ekkor pályázatot írhat ki, amellyel új, szintén nem teljes normával dolgozó tanár kerül az oktatásügybe. Éppen ezért ez a lista arra szolgál, hogy a már dolgozó pedagógusok jussanak lehetőleg teljes normához akár 3-4 iskolában való dolgozással is, ahelyett, hogy teljesen új dolgozók kerüljenek az oktatásügybe. Persze vannak olyan hiányterületek, amelyre ki kell írni a pályázatokat, hiszen például matematikatanárból, fizikatanárból, német nyelv és -irodalomtanárból hiány van. Tehát egyik oldalon az egyre csökkenő óraszámmal dolgozó tanárok állnak, a másik oldalon pedig a hiányszakmák – magyarázták a szakszervezet tagjai, akik arról is szóltak, hogy Szabadka város új oktatási tanácsosával, Etela Jerinkićtyel sikerült felvenniük a kapcsolatot, már két megbeszélésen is részt vettek, amelyen az útiköltségek kifizetéséről is szó esett. Mint ahogy arról már többször is olvashattak lapunkban, a szakszervezet azt kéri, hogy a buszjegy árát teljes egészében fizessék ki azoknak az utazó dolgozóknak, akik nem buszbérletet, hanem készpénzt kérnek. A szakszervezetnek az előző városvezetéssel nem sikerült dialógust kialakítania, kéréseiket, hogy fogadják a szakszervezet képviselőit, és folytassanak megbeszéléseket, folyamatosan elutasították.
