Október közepén tartja a szabadkai Népszínház Magyar Társulata annak az előadásnak a bemutatóját, amelynek munkacíme A tapasztalt asszony, és amelynek az az egyik sajátossága, hogy nem valamilyen kész, már meglévő dráma alapján készül, hanem maga a rendező, Tasnádi István budapesti író, rendező írja meg a darabot a színészekkel.
– Májusban találkoztam először a társulattal, és akkor már dolgoztunk együtt egy hetet. Hoztam a helyzetet, vagyis azt a könyvet, a Boldog vagy-e asszony című, 1937-es leánynevelő kiadványt, amelyre ez az előadás épül. Érdekes az az alapvetés, hogy az asszony sorsa a férj kiszolgálása, és akkor ő is boldogsághoz juthat közvetett módon azzal, hogy boldoggá teszi a férjét. Elgondolkodtam azon, hogy ez ma miként van, és közös gondolkodásra invitáltam a színészeket. Hogy látjuk mindezt? Milyenek a tapasztalataink? Hogyan éljük meg manapság a párkapcsolatainkat, ahhoz képest, hogy anyáink, nagyanyáink teljesen más társadalmi elvárások között éltek? Miért van az, hogy a nagyanyáinknak nem tört bele a bicskája a család működtetésébe? És egyáltalán ideális helyzet volt-e az, amelyben akkor éltek? Illetve ha nem, miért nem? Alapszituációkkal dolgozunk, amelyek különböző párkapcsolati helyzeteket mutatnak be. Sok ötlet született. Ezekből választok ki néhányat, amelyet majd megdolgozok, és visszakapják a színészek megírt jelenetek formájában – hallottuk Tasnádi Istvántól, amikor meglátogattuk a társulatot, hogy belessünk a munkafolyamatba.
Nem akarjuk idealizálni sem a múltat, sem a mi, szabadosabb életünket, hanem keressük a válaszokat arra, hogy hogyan is kellene jól csinálni – hangsúlyozta az író, rendező.
Lesznek válaszok?
– Biztos, hogy nem egy válasz lesz. Recept sem lesz. Az üzenet éppen ez lesz, hogy nincs egy biztos válasz, nincs recept. Az embernek magának kell válaszokat találnia. Ha szerencséje van, akkor kapott egy olyan családi hátteret és mintát, amelyet követve esélye van arra, hogy jól boldoguljon a párkapcsolatban. De mindenképpen küzdelmekkel járó út ez, ahol meg kell vívnunk a magunk harcait.
Milyen stílusú előadásra számíthatunk?
– Ahogyan most látom, nem egy történetmesélős, anekdotikus előadás lesz. Sok különböző jelenet lesz sok különböző stílusban. Epizódokból fog összeállni reményeim szerint egy olyan egységgé, amely együtt jelenteni fog valamit. Elég abszurd és bevállalós előadást tervezünk.
Először rendez Szabadkán. Milyen közegre talált?
– Nagyon nyitott a társulat. Láttam már néhány előadásukat, így annyira nagy meglepés nem ért, hiszen láttam, hogy bátrak a színházi formanyelvek keresésében is. Tudtam, hogy készítettek már olyan előadást is, amely improvizációs alapokon nyugodott, tehát nem idegen nekik ez a módszer. Így bizakodtam, hogy működni fog ez a módszer, és valóban így is van.
Mennyi ideig tart egy olyan próbafolyamat, amely nem egy már meglévő szöveggel kezdődik, hanem még a darabot is meg kell írni hozzá?
– Elvileg sokkal hosszabb. Hónapok, fél év... De itt október közepén lesz a bemutató, van is egy pici félelmem, hogy elég lesz-e ez az idő. De májusban ugye már dolgoztunk egy kicsit, most is itt vagyunk, úgyhogy remélem, kész előadást tudunk adni.
Amikor maga a rendező és a színészek írják a darabot, lehet arra jogot formálni, hogy egy idő után változtatni lehessen rajta? Teszem azt, egyévnyi játszás után átírni benne valamit?
Ha a rendező úgy gondolja, akkor lehet. A színész persze jelezheti, hogy ha van valamilyen ötlete, ám bármennyire is specifikus az a helyzet, hogy a színész írta a darabot, egyszer mégis el kell engednie. A rendezőnek az a felelőssége, hogy ami jó, azt elvegye, megformálja, pontos keretek közé tegye, és az onnantól kezdve nem változhat, mert különben szétesik az előadás. Vannak persze olyan előadások is, ahol a színész kitalálhat, dúsíthat valamit, de én nem szeretem ezeket. Ez az előadás biztos, hogy nem ilyen lesz. Le fogjuk zárni az írás periódusát pénteken, én elmegyek, megcsinálom a szövegkönyvet, s amikor szeptemberben visszajövök, akkor következik a klasszikus értelemben vett próbafolyamat, azzal, hogy színészeknek természetesen már sokkal több közük lesz a szöveghez.
A tapasztalt asszony szereplői:
G. Erdélyi Hermina, Kalmár Zsuzsa, Pámer Csilla, Pesitz Mónika, Vicei Natália, Baráth Attila, Kovács Nemes Andor, Mácsai Endre, Pálfi Ervin, Ralbovszki Csaba és Szőke Attila.
Zeneszerző: Monori András.
Díszlettervező: Szilágyi Nándor.
Kosztümtervező: Ledenyák Andrea.
Dramaturg: Brestyánszki B. Rozália/Góli Kornélia.
Rendező: Tasnádi István.
