– A Magyar Nemzeti Tanács számára az a fontos, hogy kiszámítható oktatási hálózatban és fenntartható keretben működjön a magyar oktatás. Ennek a feltételeit szerettük volna megteremteni Nagykikindán is, nem pedig indulatokat gerjeszteni, hiszen nagyobb arányban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni, ha nem szétforgácsolódik, hanem koncentrálódik a magyar közösség. Sajnálom, hogy ez a történet így alakult, és attól félek, hogy olyan következményei lehetnek, amelyek a későbbiekben bizonytalanná teszik mind az osztályok fennmaradását, mind azt a fajta, kommunikáció melletti érdekérvényesítést, ami a számunkra lényeges – mondta el Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke a nagykikindai magyar elsősök körül kialakult helyzettel kapcsolatban.
– Rendkívül kevés magyar él ebben az önkormányzatban, ráadásul évről évre nő azoknak a családoknak a száma, amelyek a gyerekeiket szerb osztályba íratják. Ha kiszámítható keretbe kerül a magyar oktatás, ahol a megfelelő fejlesztéseket, jogosítványokat és identitástudatot megkapja az iskola, akkor jobban elhiszik a szülők, hogy a gyermekeik biztonságosabb rendszerbe kerültek. Hogy mit jelent a kiszámítható keret? Hogy nem kérdőjelezhető meg egyetlenegy hónapban sem, hogy összevonják-e az osztályokat. Azt jelenti, hogy ha beíratom a gyerekemet az iskolába, akkor nyolcadik végéig ugyanabba az osztályba jár, és nem fenyegeti az osztályösszevonás veszélye. Nagykikindán már évek óta kevésnek ítéltetik a gyerekek száma, és valószínűleg ezután is ez lesz a helyzet, hiszen a két iskola önállóan nem tudja hozni a minimum 15-15 fős osztálylétszámot. A Fejős Klára és a Szent Száva iskola szinte egymás mellett helyezkedik el, tehát a mindkét helyen kis létszámmal működő osztályoknak semmiféle indokoltságuk nem lehet. Ahol ennyire kevés a magyar diák, ott főként fontos, hogy közösséggé alakuljanak a megosztottság helyett. Először indult el egy olyan tanév, amikor a minisztérium nem bírálta felül az MNT javaslatát és a tartományi titkárság jóváhagyását a magyar osztályokat illetően. Ez nagyon fontos, hiszen az oktatást a tárca finanszírozza. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyek elfogadhatók a minisztérium számára is, s a lehető legjobb módon szolgálják a vajdasági magyar közoktatás ügyét. Ehhez bizonyos helyszíneken változtatnunk kell a hosszú távú fenntarthatóság érdekében, ilyen történt például Szabadkán is, s nyilván ilyen irányú törekvések voltak Nagykikindán is.
Joó Horti Líviától megtudtuk azt is, hogy mi az MNT állásfoglalása a Tiszakálmánfalván (Budiszava) előállt helyzettel kapcsolatban:
– Sajnos Budiszaván az történt, hogy amikor már elkezdődött a tanév, egy második osztályos tanuló kiiratkozott, így négyre csökkent az osztály létszáma, ezért most a minisztérium tagozat-összevonásra szólította fel az igazgatót. A Magyar Nemzeti Tanács annak a híve, hogy minden olyan osztály, amely egyszer önállóként elindult, maradjon is meg annak. Azt szeretnénk tehát, ha megmaradhatnának önállónak az osztályok, vagyis ha hét diákkal a harmadik osztály is önállóként működhetne tovább, és immár négy diákkal a második osztály is.
A Vajdasági Pedagógiai Intézet nem illetékes ugyan a budiszavaihoz hasonló gondok megoldásában, ám ha kikérik a véleményét, mindig azt ajánlja, hogy ne vonják össze az osztályokat: ameddig csak lehetőség van, tartsák meg az önálló első, második, harmadik és negyedik osztályt. – Sajnos az ésszerűsítés, a takarékoskodás kényszerítő hatására a falusi iskolákban gyakran folyamodnak az osztályösszevonáshoz, a városokban kevésbé, mert ott egyszerűen másik iskola megfelelő tagozatára irányítják a gyerekeket – mondta Erdély Lenke , az intézet igazgatója az eddigi tapasztalatokra alapozva.
Deli Andor tartományi nemzeti közösségi, közigazgatási és oktatásügyi titkár a budiszavai iskolával kapcsolatban pénteken még nem nyilatkozott lapunknak, bár értesült a problémáról. Az iskolából értesítették, hogy levélben fogalmazzák meg kérésüket, ám ez a levél még nem érkezett meg hozzá. Csak a levél tartalmának ismeretében tud majd intézkedni.
