Úgy tűnik, ma már nem elég csak filmeket vetíteni a mozikban, hanem a filmek mellé olyan tartalmakat is nyújtani kell, amelyek otthon, a számítógép segítségével nem elérhetők: ugyanis így lehet bevonzani az embereket a filmszínházba. Ezekről a fortélyokról is beszélgettünk Viktorija Šimon Vuletićtyel, a szabadkai Lifka Sándor Art mozi igazgatónőjével.
A minőséges kommersz filmek vetítése mellett – amelyekkel sikerült valamennyire bevonzani a nézőket a moziba – a Lifka Sándor Art mozi vezetősége igyekszik egyéb programokat is szervezni: vetítéssel egybekötött irodalmi esteket, kiállítással gazdagított filmes estéket, kisebb filmfesztiválokat, koncerteket...
Szerdán, Milica Repac multimediális estjén kiállítás és rövidfilmbemutató lesz. Vasárnap pedig Stipan Milodanović Székely Tiborról készült filmje lesz látható, amit kötetlen beszélgetés követ az alkotókkal. Egy-egy filmvetítést tehát gazdagítani is lehet, sőt, az igazgatónő keresi is ennek a lehetőségeit. Szeptember 27-től vetítik a Klip című szerb filmet, amely a középiskolás korosztály mai zilált, szexorientált és mobiltelefon-központú mindennapjait mutatja be, s amellett, hogy szervezetten szeretnék beültetni a moziszékekbe a fiatalokat, a Lifka mozi igazgatónője beszélgetést is szeretne szervezni ifjúsági munkásokkal, pszichológusokkal. Október 1-től 3-ig több az Animanima elnevezésű nemzetközi animációs filmfesztivál alkotásaiból láthatunk válogatást. Október 20-án a néhai Sonja Savić színésznőről készült film mellett a róla készült fényképekből álló kiállítást is megtekinthetjük. Az idén is megszervezik a moziban a néprajzi filmek fesztiválját, beszélgetésekkel, koncertekkel színesítve, decemberben pedig a Kids Fest fog zajlani, és remélik, hogy a Medusa Filmnapokat is sikerül megszervezni.
– Januártól július végéig tíz és fél ezer látogatónk volt. Ez egy ilyen kis mozi esetében elég szép szám. A legtöbben a gyermekfilmekre, az animációs filmekre jönnek el, és valljuk be, legtöbben az amerikai filmek iránt érdeklődnek. Akkor is nő a látogatottság, ha valamilyen fesztiváljellegű rendezvényünk van. A művészfilmekkel az a baj, hogy a látogatottságuk nagyon kevés, és nem az a cél, hogy egy mozi pangjon. Azt gondolom, hogy rá kell szoktatni a mozizásra a mai fiatalokat, hogy kinevelődjön egy filmszínházba járó generáció. Ez pedig úgy érhető el, ha olyan filmeket mutatunk be, amelyek érdeklik őket. Tehát egy cél érdekében valamiről le kell mondani... Az Eurocinema az európai filmeket mutatja be, a megbeszéltek szerint mi pedig az amerikai alkotásokat. Ha a városnak lesz olyan mozija, amely majd az új amerikai filmeket, a kommersz filmeket vetíti, akkor talán majd mi is visszakapjuk a művészmozi-jelleget. Többen kérdezték már, hogy miért nincsenek magyar szinkronos filmek. Azért, mert a belgrádi forgalmazótól érkeznek a filmeket, s nincs lehetőség arra, hogy Magyarországról kapjuk alkotásokat, külföldi forgalmazóval nem tudunk szerződést kötni, így nem tudjuk a határon áthozni a filmeket – tudtuk meg, amikor a mozi látogatottságáról érdeklődtünk. – Ami a felszereltséget illeti, egy új projektorra lenne szükségünk, amelyről a DVD-filmeket tudjuk vetíteni. Szeretnénk meghittebbé tenni az udvarunkat is, hogy ott is tudjunk vetítéseket, koncerteket, performanszokat szervezni, és a Kosztolányi Dezső Színházzal közösen szeretnénk egy kis klubot is létrehozni. Kellene egy bejárati kapu is, most érdeklődöm, hogy ezt hogyan lehetne megoldani.
