Az állományvédelem volt a témája az ötödik szabadkai levéltári napnak, amelyen konferencia formájában szerbiai, magyarországi, horvátországi és bosznia-hercegovinai szakemberek osztották meg egymással tapasztalataikat, és ismertették meg intézményüket. Mintegy 10 előadás hangzott el kedden a szabadkai városházán.
Stevan Mačković , a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a levél- és irattárak végső állomások, mivel az iratok itt fejezik be útjukat, fontos a védelmük. Hogy a védelem érdekében mi mindennel kell megküzdeni, arról P. Holl Adrien től (Budapest Főváros Levéltára) és Melita Rončević től (Eszéki Állami Levéltár) is hallhattunk: védeniük kell a dokumentumokat a penészgombák, baktériumok ellen, fertőtleníteni kell a fertőzött iratokat, és savmentes levéltári dobozokban tárolni, de a vegyi, biológiai károsodás mellett számolni kell fizikai, mechanikai sérülésekkel is, mint amilyen például a tintafolt, lapok összeragadása, szakadás... A levéltárba kerülő iratok összegyűjtéséről pedig a többi között Zoran Veljanović (Szabadkai Történelmi Levéltár) és Szabó Bence (Bács-Kiskun Megyei Levéltár) is értekezett. Előbbitől megtudtuk, hogy a folyamat heteket, de legtöbbször hónapokat vesz igénybe, utóbbi pedig a személyi és a tárgyi feltételek fontosságára hívta fel a figyelmet, amellett, hogy a jogi szabályozás fontosságát is hangsúlyozta. A jogi szabályozásról ejtett szót Jugoslav Veljkovsk i (Újvidék Város Történelmi Levéltára) is, aki szerint már jócskán túlhaladott és modernizálásra szorul a jelenleg is hatályban lévő, az 1994-ben meghozott, a levéltári állományvédelemre vonatkozó törvény.
