Bozsik Péter író, költő szabadkai irodalmi estjén azt fejtegette, igaz, hogy a Gourmandiai partraszállás 20 év verseit tartalmazza, ám ez a zEtna Kiadónál megjelent kötet nem tekinthető 20 év Bozsik-összesének, azokat a verseket húzta egy füzérre, amelyekben van valami közös: van úgynevezett narratív magjuk. Ám – válaszolta az őt faggató írótárs, lapunk munkatársa, Szögi Csaba kérdésére – valószínűleg nem fog már verseskötetet megjelentetni. Van viszont 3-4 olyan regényterve, amelyet szeretne megírni, ami jelenleg foglalkoztatja, az versben nem mondható el, legalábbis ő nem tudja.
A pálinka dicsérete és más történetek – amely szintén a zEtna Kiadónál jelent meg – úgy keletkezett, hogy egy irodalmi portálra a barackpálinkáról írt. Ezt fejlesztette tovább a kötetben szereplő Pálinkaenciklopédiában. Ebben a kötetben is szerepel a történetek kifogyhatatlan, kimeríthetetlen tárháza, a szülőfalu: Csantavér. Veszprém is szóba került, ahol már két évtizede él a szerző. A hol van otthon kérdésre Bozsik azt válaszolta: a költőnek a nyelv a hazája. Ám szívesen lakna Dalmáciában.
A hétfő esti – a zEtna Kiadó és művészeti internetes folyóirat szervezésében megrendezett Balkáni Magyar Irodalmi Klub elnevezésű rendezvénysorozat részeként megtartott – beszélgetés során szóba került, hogy a szerző általában nem azonos egyik hősével sem, és badarság lenne az önéletírást összekeverni az irodalmi szöveggel.
A csantavéri Bakos Árpád zenész, zeneszerző az esten megzenésített versekkel járult hozzá az irodalmi klub hangulatához a szabadkai Városi Könyvtárban megtartott rendezvényen.
