Mi az a Philther-módszer?

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékén megtartották a Színháztörténeti Digitális Háló elnevezésű műhelykonferenciát, ahol Oláh Tamás színháztörténész, dramaturg, költő, Góli Kornélia teatrológus, egyetemi tanár és dramaturg, Táborosi Margaréta színésznő, rendező, egyetemi tanár és Tóth Ágota egyetemi tanár mutatták be kutatásaik gyümölcsét.

A projekt elnevezése Vajdasági magyar színháztörténet ‒ Philther. A Philther-módszer egy innovatív színháztörténeti megközelítés, amely a színház múltját a digitális kultúra eszközeivel tárja fel. Az elnevezés a „philology” (filológia) és a „theatre” (színház) szavak összevonásából származik. A módszer a 20. század második felének és a 21. század elejének színházi előadásait rekonstruálja. A kutatási projekt célja, hogy összefüggéseket tárjon fel az előadások művészi értékei és történelmi-kulturális kontextusa között. A módszert alkalmazó tanulmányok részletesen elemzik az előadások dramaturgiáját, rendezését, színészi játékát, látvány-, hangzásvilágát és hatástörténetét.

E módszert követve születtek meg ezek a munkák is, melyekben szó esett a vajdasági színházak megalakulásáról és fejlődéséről, a rendezői munkákról, színészi játékokról és még a zenéről, kosztümökről és díszletekről is. A munkák bemutatását követően pedig a hallgatók beszélgethettek a szerzőkkel és Hernyák György rendezővel, valamint Kovács Frigyes színésszel, akik a közönség soraiból hallgatták az előadásokat. 

„Mondani kéne valamit.”

Így hangzik az első vers első sora Locker Dávid Beszédkényszer című, első verseskötetében. A negyven versből álló kötet tényleg mond valamit, és nem csak az „igazmondás otrombaságát”.

A kötet idén jelent meg a Prae Kiadó gondozásában, az Újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken szervezett könyvbemutatón pedig a hallgatók és érdeklődők is megismerkedhettek a kiadvánnyal és a szerzővel.

Locker Dávid 1998-ban született Szatmárnémetiben, jelenleg Budapesten él, és verseiben is pestinek vallja magát, ha le akar nyűgözni egy szép lányt. Költő, kritikus, az ELTE BTK irodalomtudományi doktorandusza. A már megszerzett egyetemi tudását gyakran megcsillogtatja egy-egy munkájában, és szavaiból hallani és látni, hogy tényleg szereti azt, amit csinál. Ez az igazi inspiráció.

A költővel  Balogh Endre, a Prae Kiadó vezetője és Korsós Gergő költő, a Versum világirodalmi magazin szerkesztője, az ELTE BTK germanisztika mesterszakos hallgatója beszélgettek. Megtudhattuk, hogyan válik valaki költővé, és mi vezet el addig, hogy egy kötetet is ki lehessen adni, valamint természetesen többet hallhattunk a szerzőről, az ő inspirációiról, kedvenc szerzőiről és arról, miként gondol a költészetre, milyen motivációi vannak az írás mögött. A legfontosabb pedig talán az, hogy mondani kéne valamit, valamit magunkról, ami megmarad majd az utókornak egy leírt, megörökített pillanat vagy érzés formájában.