Kontra Ferenc Gimnazisták című regénye 2002-ben jelent meg, a Farkasok órája 2003-ban, a Wien – A sínen túl pedig 2006-ban. Most, az idei könyvhétre e három mű egy kötetben jelent meg, az Idegen című trilógiában.
– A könyv újbóli kiadása alkalmával a szerzőnek lehetősége van arra, hogy véglegesítse a szöveget. Mindig az utolsó változatot tekinthetjük véglegesnek – hallottuk Kontra Ferenctől szerdán este a szabadkai Városi Könyvtárban a regénytrilógia bemutatóján, ahol Ágoston Pribilla Valéria igazgatóhelyettes beszélgetett vele.
Most, egy évtized után a Gimnazisták komoly változásokon esett át, már csak azért is, mert visszakerültek azok a részek, amelyek 2002-ben kimaradtak az első kiadásból. A harmadik könyvnek a címe is módosult (A sínen túl) és tartalmilag is változott. A cselekményszálakban azonos szereplők jelennek meg, tehát a trilógiában a történet egy teljes ívet ír le, a cselekményfolyam a harmadik kötet végén zárul le.
A Gimnazisták utóélete is izgalmas: Thimár Attila egyetemi tankönyvében a modern regények között ezt a művet is elemzi).
Az Idegen című trilógiával kapcsolatban egy kritikus használta a „nyugtalanító” kifejezést is. Mint a szabadkai esten elhangzott, az olvasó figyelmét, érdeklődését az tartja fönn, ha egy szöveg nyugtalanító. Ágoston Pribilla Valéria egy kérdésére válaszolva Kontra Ferenc kifejtette, az író felelőssége épp abban van, hogy miként tükrözi műveiben a saját korát. Ha egy kort meg akarunk ismerni, az adott időszak szépirodalmi alkotásait vesszük elő. Szintén egy kérdésre válaszolva Kontra Ferenc kifejtette, a kortárs irodalomban jó tendenciák vannak, az írók mindinkább visszatalálnak magukhoz, saját nemzedékük, családjuk traumatikus történéseit írják meg. A kortárs regények olvasmányosak.
A folyóiratok többségében viszont kevés a szépirodalom, a tanulmányok dominálnak. Az idei Év novellái- kötetet Kontra Ferenc szerkesztette, a magyar novellatermésből való jövő évi válogatást is rá bízták. Szerkesztés közben azt tapasztalta, hogy már évek óta általában ugyanaz a 20–30 szerző neve jelenik meg a folyóiratokban, a szerkesztők egyre kevésbé vállalják az új nevek közlését, az ezzel járó kockázatot. Ő az év novellái válogatásba olyan szerzőket is besorolt, akiket nem igen szoktak az antológiákban közölni.
