A száz évvel ezelőtt született Weöres Sándor versein gyermekek generációinak egész sora nőtt/nő fel, felnőttként is gyakran az ő megzenésített verseit dúdoljuk, gyakran idézzük szinte szállóigévé vált gondolatait, verssorait. Azt, hogy Weöres Sándor az egyik legnépszerűbb magyar költő, bizonyítja az is, hogy a Weöres-centenáriumhoz kapcsolódóan 2013-ban számtalan rendezvénnyel, több kiadvánnyal, sőt emlékbélyeggel, emlékéremmel tisztelegtek irodalmi nagysága előtt Kárpát-medence-szerte.
Kétszer került a Nobel-díj közelébe. Először a ’70-es évek legelején emlegették Weörest a Nobel-díj várományosai között, 1981-ben nemcsak felterjesztették, hanem bekerült a legszűkebb válogatásba, a három legesélyesebb jelölt közé. (Abban az évben Czeslaw Milosz kapta a díjat.)
Életrajzi adatai jól ismertek, azt azonban talán kevesen tudják róla, hogy a magyar irodalom első Hitler-ellenes versét is Weöres írta meg már 1933-ban, az első kötetének (Hideg van, 1934) Torzók című ciklusában ( A dermedt Föld/
figyelme/jégcsapként lóg a bajuszán.)
Több alkalommal volt politikai kegyvesztett: 1949-től – politikamentes alkata és ,,formalizmusa” miatt – a hivatalos irodalompolitika elszigetelte, csak a magyar irodalomban új minőséget jelentő gyermekversei és műfordításai jelenhettek meg. 1951-ben tudományos akadémiai könyvtárosi állásából is elbocsátották, ez időben Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós támogatta, aki már korábban megzenésítette verseit. 1955-ben azonban megjelent a Bóbita Hincz Gyula rajzaival, azóta is ezen nőnek fel a gyerekek. Újra megjelenhettek versei, kötetei. 1956-ban kiadták A hallgatás tornya című válogatáskötetet, 1964-ig azonban ismét nehézségei voltak írásainak közreadásával. Ekkor térhetett vissza az irodalmi életbe. Pályája egyik legnagyobb közönségsikerét a Psyché című verses regényével aratta. A kitalált XIX. századi költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét tökéletes nyelvi korhűséggel, XIX. századi nyelven írta meg. A mű 1972 után több kiadásban jelent meg, Bódy Gábor filmet készített belőle (1979), színpadra alkalmazták. Életművében a színpadi művek is jelentős helyet kaptak. Holdbéli csónakos c. mesejátékát a Thália Színházban mutatták be (1971), ezt követően pedig Kárpát-medence-szerte számos alkalommal tűzték és tűzik ma is a színházak repertoárjukra.
Hózsa Éva Idevonzott irodalom című kötetében olvashatunk arról, hogy Weöres több verse jelent meg a Híd és az Új Symposion című folyóiratokban . (Az áramlás szobra, a Bartók Béla és a Dob és tánc olvasható például az 1963-ban megjelent Hídban.) Az Önéletrajz című verset Weöres Sándor eredetileg Bori Imrének ajánlotta, és szintén Hózsa Évánál olvashatunk arról is, hogy Weöresnek Tolnai Ottóval is több levélváltása volt.
A száz évvel ezelőtt született Weöres Sándor versei, gondolatai ma is népszerűek az olvasók körében. Egy megszívlelendő gondolat A teljesség felé című költői prózakötetéből: „Ha az igazságot akarod birtokolni, a tanításokat csak segítségül használhatod, önmagad mélyén kell rátalálnod” – írja.
