Földrajzi névként is fennmaradt ez a szó. A gyálai Holt-Tisza alsó szakasza a Halászvíz, a középső a Fehérpart, a felső a Feketevíz. A középkorban a latin piscina (’az a hely, ahol halak vannak’) fogalmának egyik magyat megfelelője volt a halászvíz, a rá vonatkozó első adat 1584-ből való. Ugyanabben az évben említik a halászó tó megnevezést. Egy 1597-beli adat a halászó vízre utal. A legrégebbről adatolható megnevezés a halastó, már 1262-ben felbukkan.
A halászvíz szóösszetételt az is különlegessé teszi, hogy előtagja igenévszó (nomenverbum), vagyis egyaránt van igei és névszói jelentése is:’valamilyen eszközzel halat igyekszik fogni, elejteni’ és ’halfogással, halászattal foglalkozó személy’. Igei használatban már meglehetősen háttérbe szorította az időközben kifejlődött halászik szó. A halászvíz főnévhez hasonlű összetétel még a horgászvíz, a lesállás és a fagypont is.
A mai köznyelv leginkább a horgászvíz szót használja hasonló jelentésben. Például: A Kiskunsági Főcsatorna a főváros és a Duna-Tisza közének egyik legkedveltebb horgászvize. – Gyomaendrődön a Dan-zugban intenzív horgászvíz partján telkek eladók! – A pályázati rendszer célja hazai horgászvizek (illetve kezelő szervezeteik) elismerése, támogatása és népszerűsítése. – A Székesfehérvár közelében lévő falu elsősorban a víztározójáról ismert, azonban nem ez az egyetlen horgászvíz található Pátkán. – Nem külső eredetű, lökésszerű vízszennyezés érte a horgászvizet. – Hosszú, rögös út vezet a halban bőséges, jól működő horgászvíz létrejöttéig. – A kiválasztott térképoldalra kattintva a területen található horgászvizek listája és a hozzájuk tartozó fontosabb információk érhetőek el.
