Gyakran olvashatunk az újságban, hallhatunk a rádióban és a televízióban erről a szóról. Ma sokan a világméretű amerikanizációval azonosítják a globalizációt. Ebben az értelemben a globalizáció a nyugati értékrend és életmód terjedése, az amerikanizálódás jellegzetes ismérveivel: a hollywoodi filmektől kezdve a különféle amerikai márkákon (mint például a McDonald’s) és szokásokon (például a Halloween) át a Valentin-nap megünnepléséig. Persze számos egyéb dolog is globálisan terjed, ami nem is amerikai (az ezoteria, az ír népzene, a latin-amerikai szappanoperák, a japán vállalatvezetési eljárások stb.).
A globalizációt nemzetköziesedésként is felfoghatjuk: a világ gazdaságainak és társadalmainak fokozott ütemben való nemzetközivé válása. Habár az emberek, az áruk, az információk, a tőke, a vállalatok korábban is átlépték az országhatárokat, vagyis nemzetközi keretek között mozogtak, a globalizáció idején ez már tömegessé válik, így tehát mennyiségi kérdésről van szó. A Föld egészét átfogó nemzetköziesedés már Kolumbusz és Magellán óta tartó folyamat. A közlekedés és a kommunikáció fejlettsége miatt azonban mindez ma jóval gyorsabban történik.
A globalizáció meghatározását politikai síkra is vihetjük, eszerint piaci liberalizációról van szó: a globalizáció nem egyéb, mint a szabad külkereskedelemnek, a szabad piacgazdaságnak, valamint az ezt támogató eszmerendszernek, a neoliberalizmusnak a világméretű terjedése. Így magyarázatot kapunk arra, miért mélyülnek el a nemzetközi gazdasági kapcsolatok (akár áruról, akár tőkéről, akár a munkaerő vándorlásáról van szó). Egyre több helyen érvényesül a szabadkereskedelem, szűnnek meg a vámok és a behozatali korlátozások.
Voltaképpen a homogenizálódás egyik változataként is felfogható a globalizáció. Ennek megfelelően egyet jelent a gazdaság, a társadalom és a kultúra egyöntetűvé válásával, ennek során egyes árukból és kulturális termékekből globális, egyetemes vagy univerzális áru, illetve termék lesz. Világszerte elterjedt, mindenhol megtalálható például a Coca-Cola, a Nescafé, a Marlboro cigaretta, a Windows, a Nokia mobiltelefon, a Levi’s farmernadrág, a Nike tornacipő, a Barbie-baba, a Disney rajzfilm stb. Sokan mindezért attól félnek, hogy kivesznek a helyi áruk és termékek. Hogy mennyire jogos ez a félelem, a jövő majd megmutatja.
