A tehetség főnév szinonimájaként nemrégiben jelent meg magyar nyelvterületen az X-faktor megnevezés. Ez a szó elsősorban az ismeretlen, a megfoghatatlan tényezőt jelöli az angolban, ahonnan származik. Személyre vonatkoztatva megmagyarázhatatlan vonzóerőt, csáberőt jelent, vagyis az a bizonyos „pluszt”, amitől valaki igazi sztárrá válik. Egy licencszerződésen alapuló zenei tehetségkutató műsornak, az RTL Klub csatornáján látható X-Faktornak a nevében ez jut kifejezésre. Az eredeti, már néhány éve folyó The X Factor brit televíziós tehetségkutató műsor lényege, hogy nyilvános meghallgatás során számtalan tehetséget választanak ki, később valaki közülük megnyerheti a versenyt. A műsor magyar változata követi az eredeti show-műsorban alkalmazott szabályrendszert, a jelentkezők elbírálásában az éneklésen kívül az előadásmódnak, a külső megjelenésnek és a tánctudásnak is fontos szerepe van.
Az X-faktorhoz hasonló szavak már vannak a magyar nyelvben, ilyen például az aszkorbinsavnak C-vitamin megnevezése és a többi vitaminnév is (A-vitamin, B-vitamin, D-vitamin, E-vitamin stb.). A zenében a violinkulcsot G-kulcsnak is nevezik. A műszaki szóhasználatban fordul elő az áramelosztóra utaló T-dugó, T-elosztó, a fejes vonalzót T-vonalzónak is mondják, itt van aztán az U-acél, az L-vas, a Z-vas stb. A röntgensugarakat X-sugaraknak is nevezik. Az élettanban az X-kromoszóma a nem meghatározásában részt vevő, jellegzetes alakú kromoszómának a neve. A köznyelvben X-lábú asztal is lehet meg személy is, az ó-láb megjelölés szintén személyhez fűződik. Ez az utóbbi annyiban tér el a többi szótól, hogy kiejtés szerint írjuk, hosszú ó-val.
Ez még nem minden. Nevezetes szó volt Magyarország XX. századi történetében a B-lista (vagy köznevesült formában bélista). Azoknak a köztisztviselőknek, állami alkalmazottaknak a névjegyzéke volt a B-lista, akiknek a munkájára már nem tartott igényt az aktuális hatalom. Magyarországon először 1922-ben állítottak össze ilyen jegyzéket, majd 1945-ben, 1948-ban és 1957-ben, vagyis azokban az években, amikor változott a rendszer, és felül kellett vizsgálni az alkalmazottaknak az új rendszerhez való lojalitását, politikai megbízhatóságát. A rendszer által politikai okokból kiválasztott személyek sorsa leginkább a munkából való elbocsátás, akadályoztatás és hátrányos megkülönböztetés lett.
