2024. október 5., szombat

Hangoskönyv

SZÓFIGYELŐ

A könyv alaki előfeltétele az írás, ugyanis írással rögzített szövegeket tartalmaz. A könyvet az jellemzi, hogy hordozható, távolra is eljuttatható, valamint hogy szövege folytatólagosan van lapokra írva. Már a könyvnyomtatás előtti korokban is voltak könyvek, mivel azonban kézzel másolták őket, viszonylag kevés olvasójuk lehetett. A nyomdagéppel való sokszorosítás hozzájárult ahhoz, hogy az írásos kultúra fokozatosan tömegessé váljék.

A hagyományos értelemben vett könyvnek napjainkban vetélytársai jelentkeztek, az egyik az elektronikus könyv, amelyet képernyőről lehet olvasni, a másik a hangoskönyv, amelyet nem is kell olvasni, csak hallgatni. A hangoskönyvek kezdetben a látássérültek számára hangkazettára felolvasott írásművek voltak, főleg vakok és gyengén látók könyvtári ellátása céljából készítették őket. A látássérült embereken kívül az olvasási zavarokkal küzdő (diszlexiás) gyermekek és felnőttek tanulásában és művelődésében is fontos szerepet töltenek be. Hangoskönyvet látásukban nem sérült emberek is kölcsönözhetnek vagy vásárolhatnak, különösen azok igényelhetik, akik munkájuk miatt a nap nagy részét gépkocsiban töltik. Azoknak az embereknek is szükségük lehet hangoskönyvre, akik ágyhoz vannak kötve. Voltaképpen a bakelit meselemezek már a hangoskönyv elődeinek számítottak, és azoknak a gyermekeknek nyújtottak szép élményt, akik még nem tanultak meg olvasni.

A mai hangoskönyvek már elektronikus (különösen MP3) formátumban készülnek, és nagy érdeklődésre tartanak számot, közöttük megtalálhatók a magyar és a világirodalom klasszikus művei, regények, drámák, versek, mesék, ismeretterjesztő kiadványok.. Az első magyar Biblia-hangoskönyv is elkészült, két DVD-re fért rá a mintegy százórányi hanganyag. Ennyi szövegnek ókori módra fatáblán vagy kőtáblán való rögzítésével jókora könyvtárat meg lehetne tölteni. A nílusi sásból készült papíruszra vagy az állatbőrből gyártott íróhártyára, pergamenra való átírás viszont túlságosan megdrágítaná az olvasmányt.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a hangoskönyv nem veszélyezteti a nyomtatott könyvet, viszont hozzájárulhat annak a problémának a megoldásához, amely a mai fiataloknak az olvasásától való eltávolodásában jut kifejezésre. Vajon ha a házi olvasmányok szövegét hangoskönyv formájában hozzáférhetővé tennénk, sikeresebbé válna az iskolai olvasmánytárgyalás?