akár átizzadt ingek vállpántjai
nyirkosan tapad a szándék,
szavak kése vájja ki a végső formát
pompás szerelmi jelsor buja ajándék,
falni a másikból hasított koncot
alant porhószín vászonlepedő fakuló tükre,
újbeggyel metszeni ölmeleg hajlatok ívét
míg csöndül a testből gyűrt sóhaj és
szemzugig süpped a hajnali árnyak mélye
