,,A multikulturális kulturális vagy nemzeti sokszínűséget jelent, míg a multikulturalizmus olyan ideológia, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget, elismeri az identitásbeli, etnikumi kisebbségségeket. A politikában a kulturális pluralizmus támogatása, a társadalomban a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra megoldás nyújtása”. A fenti, Wikipédiából vett idézet a Symposion folyóirat legújabb tematikus számának, a Multikulturalizmus és utópia alcíműnek zárórészében olvasható.
A multikulturalizmus szó magyarázata mellett itt kap helyet az utópia fogalmának értelmezése, a művészetekben való megnyilvánulási formáira való utalásokkal együtt. A folyóirat képanyagát Sergej Radulović grafikái is képezik, amelyek kapcsán Sirbik Attila, a Symposion főszerkesztője Utópikus rajzlárma című írásában közöl kritikát. A Symposion szövegeinek ezúttal a legnagyobb része tanulmány és esszé. Jódal Kálmánnak és Orovec Krisztinának köszönhetően fordításokat is közöl a folyóirat. A fordítások között szerepel Goran Grubi šić két írása is, melyekből a szerző által kiemelt két kulcsfontosságú fogalom, a multi- és az interkulturalizmus vizsgálatából következő tapasztalatokról is tudomást szerezhetünk. Vajdaság példájából kiindulva Grubišić megjegyzi, hogy esetében ,,olykor a nemzeti kultúrák közötti különbségek kisebbek, mint az egy és ugyanazon kultúrák különböző modelljei közöttiek.” Pressburger Csaba, a folyóirat felelős szerkesztőjea vajdasági identitást a stabil multikulturális viszonyok megőrzésének alapjaként határozza meg, szövegében kifejti: ,,Vajdaság a folyamatos be- és kitelepítések, az asszimilációs hullámok, a törékeny politikai egyensúly és a gazdasági helyzet kiszámíthatatlan hullámzása ellenére mind a mai napig megőrizte leíró értelemben vett multikulturális jellegét, ám nem sikerült időközben kialakítania egy közös, domináns kulturális identitást, amit vajdaságinak lehetne nevezni, és ami egy értékorientált multikulturalizmus stabil keretéül szolgálhatna.” Pressburger egy-egy terület többetnikumúságának, többkultúrájúságának állapotáról, az állapot hatalom általi megközelítési módjairól szólva, az olvasztótégely, az asszimiláció és a multikulturalizmus elvének magyarázatára is kitér. A folyóirat tematikus számában a többkulturájúság vizsgálatára, értelmezésére egyebek között még Losoncz Alpár Kultúrák közötti többkultúrájúság című tanulmányában is sor kerül.
