A Keresztény Értelmiségi Kör barátkozási napjára ellátogatott dr.Osztie Zoltán atya, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa is. Mielőtt átengedtem volna őt a rendezvény résztvevőinek, a KÉSZ-ről, a fiatalok kérlelhetetlen igényességéről és egyebekről beszélgettem vele.
– A szervezetünk ökumenikus. Ott, ahol igény mutatkozik a helyi értelmiség körében, hogy szervezetten gondolkodjanak, együtt találják meg a szükséges cselekvés módozatait, ott helyi csoportok alakulnak, amelyek beleiktatódnak egy országos szervezetbe annak minden erejével, tekintélyével, lehetőségeivel együtt. És persze a helyi csoportoknak szabadságuk van, hiszen ők látják, hogy helyi szinten mire van leginkább szükség akár egyházi, akár közéleti, kulturális téren. Ennek megfelelően nagyon sokféle a helyi csoportok tevékenységi köre.
Ha érzelmi oldalról közelítünk, akkor a szervezet tulajdonképpen a valahová tartozás lehetőségét kínálja, ami ugyancsak a KÉSZ köreibe vonhatja az embereket.
– Annyira igaz ez, hogy amikor a 20. jubileumunk volt, amelyet egy teljes éven át ünnepeltünk konferenciákkal, kongresszussal, akkor sokakban megfogalmazódott, hogy miért is fontos a KÉSZ, mi az, amit kaptunk, kapunk tőle. Egymástól függetlenül, de szinte mindannyiunk egyszerre mondta ki, hogy szeretetközösség a miénk, ezért értékes különösen nekünk. Bárhova megyünk, mindig találunk KÉSZ-es barátokat, bárhova bekopogtathatunk.
A fiatalokat mennyire lehet megszólítani, bevonni a KÉSZ munkájába?
– A következő öt év prioritásai között tartjuk számon a fiatalítást. Milyen módon lehet ezt elérni? Egyrészt megtörtént már egy áttörés, a KÉSZ-vezetők között megjelent a 30-as, 40-es éveiben járó generáció, s ez talán annak is betudható, hogy a KÉSZ-nek a közéletben való megjelenése egyre markánsabb. Másrészt van két olyan programunk, ami a fiatalok megszólítását szolgálja. Az egyiknek a mottója: „Nem papír, életre szóló szövetség”. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumokban, középiskolákban, nem egyháziakban, megjelennek KÉSZ-tagok, és ők beszélgetnek a fiatalokkal például arról, hogy mit jelent a párválasztás, a házasság, a család, az életre mondott igen. Ennek nagy a hatása nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok körében is. A másik az Aquinói Szent Tamás KÉSZ Akadémia, ahol egyetemista, értékorientált fiatalok havonta tartanak összejöveteleteket, és a legégetőbb kérdéseket tárgyalják meg. A keresztény látásmód megalapozása és szélesítése, a felelősségtudat és az igényesség fejlesztése a cél. Ezen a négyszemeszteres képzésen kérlelhetetlen igényességet akarunk elültetni a fiatalokban, hogy valóban értelmiségikként megtanulják, hogy önmagukkal szemben milyen módon lépjenek fel, és a történések mögötti összefüggéseket próbálják meg még inkább felfedezni.
Nehéz munka ez? Mennyire fogékonyak ilyen értékekre a fiatalok?
– Rendkívül fogékonyak, ugyanis érzik, hogy a kiválasztottság megtiszteltetése és egyben terhe van rajtuk. A bizalom ösztönzi őket. Érzik, hogy bízunk bennük. Nem papok, hanem világi emberek képzik őket. A fiatalokat leginkább érdeklő kérdésekkel foglalkoznak, mint például az istenkeresés, a kommunikáció és befolyásolás, a párválasztás, az élethez való viszony, a családalapítás, a gazdaság… Ezeket a témákat különböző szakterületekről érkező pedagógusok járják körül.
Milyen a KÉSZ külső megítélése? Mennyire nyitott a szervezetük, és mások mennyire nyitottak Önök felé?
– A szervezetünk ökumenikus, ez eleve nyitott ajtót jelent. Elsősorban keresztény, konzervatív és jobboldali elkötelezettségű, ilyen értékrendet képviselő egyházi és társadalmi szervezetekkel van kapcsolatunk, közös akcióink, egymás programjain való részvétel. Most lépünk be a keresztény alapítványok európai parlamentjébe, ezáltal európai szervezetekkel is lesz kapcsolatunk. A belpolitikai elismertséget pedig az is bizonyítja, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium stratégiai partnereket keresett a civilek között, és a 20 stratégiai partner közé a KÉSZ-t is meghívták. Amikor civil vitára bocsátják az előkészületben lévő törvényeket, rendeleteket, akkor azt véleményezhetjük, kezdeményezhetünk törvénymódosítást is. Ezt rendkívül fontos dolognak tartjuk. Meg tudunk jelenni a médiumokban is, és egyre határozottabban hallathatjuk hangunkat a közéletben.
