Szerda este a Vajdasági Múzeumban bemutatták Aleksandar Zograf és Zoran Paunović Borske beležnice című művét.
A könyv Radnóti Miklós emlékét eleveníti fel. A kötet három részből áll. Az első részben Aleksandar Zograf képregény formájában mutatja be Radnóti utolsó hónapjait. A második rész Radnóti verseit tartalmazza, Danilo Kiš fordításában. A harmadik részt Zoran Paunović irodalomtörténeti tanulmánya alkotja, amelynek központi témája Radnóti költészetének utolsó versei.
A könyvbemutatót Maja Stokin irodalom-tanárnő nyitotta meg Radnóti Miklós Levél a hitveshez című versével, majd dr. Drago Njegovan, a Vajdasági Múzeum igazgatója mondott köszöntőbeszédet.
A szerzők mellett a könyv szerkesztője, Dragan Stojmenović is jelen volt az eseményen. Elmondta, hogy nagyon fontos számára ez a kiadvány, ugyanis három jeles dátumhoz köthető. A bori Népkönyvtár idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, és mint a kötet kiadója, nagyon büszkék lehetnek arra, hogy egy ilyen jeles évfordulón, ilyen jelentőségteljes művet tudtak kiadni.
– Emellett természetesen nagyon fontos megemlíteni, hogy idén 110 éve, hogy Radnóti megszületett. A magyar költészet kiemelkedő tagját tisztelhetjük benne. A Bori noteszt pedig idén 40 éve adták ki Danilo Kiš fordításában. Emiatt vagyok most büszke arra, hogy magam is közreműködhettem a kötet létrehozásában – mondta el Dragan Stojmenović.
Aleksandar Zograf elmondta, hogy már többször is járt Borban, és a várost nagyon inspirálónak találta.
– Amikor a második világháború eseményeiről van szó, mindig a haláltáborok állnak a középpontban. A munkatáborok, mondhatni háttérbe szorulnak. Így, amikor találkoztam Radnóti verseivel, úgy döntöttem, hogy képi formában is igyekszem rekonstruálni az utolsó hónapjait – mondta el Aleksandar Zograf.
Zoran Paunović a második világháború eseményeiről, magáról az erőltetett menetről beszélt, hogy mi is történt a munkaszolgálatosokkal útjuk során.
– A Radnótit ért tragédiákon keresztül láthatjuk, hogy az emberi lélek milyen erős is valójában. Borzalmas dolgokat élt meg, de ebből a borzalmakból születtek a modern irodalom remekei – fejtette ki Zoran Paunović.
