A Vasagyi Mária író, Sinkovits Péter író és Fekete J. József író, a zsűri elnöke, összetételű bírálóbizottság egybehangzó döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2019. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat életművének jelentősége elismeréséül Jódal Rózsa, verseci származású, Újvidéken élő, sokoldalú írónak adományozta. A Dunatáji Herceg János Nap keretében az írónő kedden, a születésnapján, a zombori Diákkönyvtárban vette át a rangos díjat.
A közönséget Nataša Turkić, a Bielitzky Károly Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte, megidézte Herceg János emlékét. Fekete J. József író, kritikus, válogató, zsűritag ismertette a bírálóbizottság döntését.
Jódal Rózsa író Nataša Turkić könyvtárigazgatótól vette át a Herceg János Irodalmi Díjat.
Az írónő köszönőbeszédében egyebek mellett elmondta, személyes emlékek fűzik a rangos díj névadójához. Herceg János akadémikus író nagy hatássál volt az édesanyja, Börcsök Erzsébet írónő pályafutására, ahogyan az ő prózájára is.
– Különösen szíven talált és nagy örömmel töltött el, hogy éppen Herceg Jánosról elnevezett díjat kaptam, mert hozzám nagyon közel áll Herceg. Nagyon becsülöm úgy is mint írót, úgy is mint embert, és mint szervezőt (...) Herceg nagy író volt és Vajdaságot úgy ismerte, mint a tenyerét. Az itteni embereket, Vajdaságot mutatta be, úgy, hogy jól megismerjék és megszeressék. Tett is ennek érdekében, szervezőként szintén. Ennek szellemében próbáltam magam is írni, alkotni – hallottuk tőle.
Az ünnepélyes díjátadás keretében bemutatták a kitüntetett szerző 80. születésnapjára megjelent Az éjszaka megérintése című, válogatott elbeszéléseket tartalmazó kötetét. Vasagyi Mária zombori, Herceg János-díjas író, a könyv recenzense a válogatáskötet elbeszéléseiről egyebek mellett a következőket mondta:
– Jódal Rózsa kishíján hat évtizedet átfogó életművének javát képező bőséges novellatermésének számos gyümölcse nemcsak a vajdasági, hanem az egyetemes magyar irodalom jelentős alkotása (...) Az író hosszú irodalmi pályafutása alatt még legújabb novelláiban is kíváncsi gyerekként szemléli környezetét. Mintha mondaná: „Figyellek világ, kíváncsi vagyok a világra. Az emberek lelki életére” – vallja most is, és úgy tekint ki a világban, mint a mézszín varkocsú kisdiák, aki félrecsapott piros diáksapkával fején utazik a „Kosssssaván“ az imádott Versecre, és áll az istvánvölgyi iskolában csincsillabundában, áll alatt megkötött szörmesapkában, nyakba akasztós szőrmemuffban, de mostmár a lét súlyát és szépségeit egyaránt megtapasztalta ember gondolatiságával, életbölcsességével, és tapasztalt lélekbúvárként boncolgatja és rögzíti egyéni hangján és nagy-nagy emberszeretettel a férfi-nő viszony, a női nemiség, a szexualitás, a mindennapi élet örök témáit.… – hangzott el a méltatásban.
Sinkovits Péter zsűritag a következőket tette hozzá:
– Úgy érzem, Vasagyi Mária recenziója is alátámasztja a díjat és azzal párhuzamosan fut. Nagyon örülök, hogy Jódal Rózsa kapta ezt az elismerést, mert ugyanaz a szándék valósul meg, amit Herceg János is képviselt.
Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó igazgatója elmondta, a kiadóhoz hűséges szerzőket időnként meglepik, ahogy történt ez most is, akár egy-egy évforduló kapcsán válogatáskötettel. Losoncz-Kelemen Emese, a kötet szerkesztője beszélgetett a díjazottal. Személyes témákon keresztül, hangulatos diskurzus keretében ismerkedhetett meg a közönség az író(-dinasztia) alkotói folyamataival, Jódal Rózsa elbeszéléskötetének fejezeteivel, prózanyelvének formai sajátosságaival.
Fekete J. József írta a kötet utószavát. Egyebek mellett ezeket a sajátosságokat emeli ki: ,,Jódal Rózsa sokoldalú prózaíró, témaválasztása gazdag, nem különben változatos elbeszélői megszólalása. A válogató igyekezett ezt a sokoldalú prózavilágot szemléltetni ebben a gyűjteményben, mindvégig a novella műfajához kötődve (...) Az elbeszéléseket minduntalan belengi a Rossz, a Pusztulás, a Romlás, a Nyomor. A Rossz közvetlen alakot ölt, olyat, mint a munkanélküliség, a szegénység, a betegség, és mindezek felett: a Háború. Az elbeszélések közvetlenül kommunikálnak megírásuk idejével, az ezredforduló előtti, majd az utáni évtizeddel. Jelentős részben a szolgalelkűség, a megalázkodás, a félelem, a kiszolgáltatottság bukkan föl a szereplők magatartásában, meg a manipulálhatóság, egészen a kíméletlenül fájó kafkai látomás mélységéig hatol ennek ábrázolásában. Jódal Rózsa novellavilágában a Rossz uralkodik, dekorációja a mocsok. Ellenszere-e a borzalomnak és a kínnak a szerelem, esetleg inkább hozadéka, a túlélési stratégia része? Döntse el az olvasó...’’
A könyvbemutatón kapcsolódó, hangulatfestő programként Bartolec Igor újvidéki fotóművész, a kötet illusztrátora által készített fotók vetítése zajlott.
