2024. november 27., szerda

Kötetekről, kötetlenül

Interjú Jolsvai Júliával, a Jaffa Kiadó főszerkesztőjével, Szabó Magdáról

„Azokat a köteteket szeretem a legjobban, amiket én állítok össze vagy találok ki.”

(Jolsvai Júlia)

Jolsvai Júliával Budapesten volt alkalmam megismerkedni. Aznap a nyár eleji hőség rekordot döntött. A Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán Szabó Magda legújabb köteteiről folyt az irodalmi beszélgetés Juhász Anna, Borbély Alexandra és persze Juli társaságában. A kisprózai műveket tartalmazó Üzenet odaátra és Az élet újrakezdhető című interjúkötetek megjelenése újabb élményeket és izgalmat hozott az olvasók számára. Ha belegondolunk, mi mindent rejtegethet még az írónő hagyatéka, hiszen évek óta folyamatosan jelennek meg írásai... A kíváncsiságtól fűtve a könyvbemutató után teljesen spontán, asztalunkhoz invitáltam a szerkesztőnőt, Julit, akit korábban nem ismertem, de ahogy leült, elkezdődött a véget nem érő beszélgetés.

Első találkozásunk óta novemberben már megjelent a 30. Szabó Magda-kötet, melyben az írónő karácsonyi írásait gyűjtötték össze, és ami kiemelt jelentőséggel bír. A kezdetekről, és az azóta megtett hosszú útról, ami eddig vezetett, faggattam Julit.

* A múlt évi munkával elégedett vagy?

– Elégedett vagyok, igen. Bár a munkám nem csak a Szabó Magda-kötetekre korlátozódik, hiszen a Jaffa Kiadó főszerkesztője vagyok. Eredményes évet zártunk, sikeres és színvonalas könyvek kerültek ki a kezünk alól.

n Hogyan kerültél kapcsolatba Szabó Magda hagyatékával? Mióta foglalkozol vele?

– Négy éve dolgozom a Jaffa Kiadóban, és a Szabó Magda-jogok épp akkor kerültek át a kiadóhoz, amikor én odakerültem.

* Miért Szabó Magda?

– Ez nem az én döntésem volt, hanem a kiadó tulajdonosáé.

Arról, hogy hogyan is történik a hagyaték feldolgozása, beszélgetőtársam készségesen nyilatkozott. Elmondta, hogy előbb az ikonikus, már ismert és fontos műveket adták ki, mint amilyen Az ajtó, Pilátus, Az őz, A pillanat, Mózes egy huszonkettő, és mások. Ezt követően fokozatosan kerültek elő a hagyatékból különböző művek. Előbb egy szakácskönyv, melyet az írónő fontosnak tartott megőrizni, már ő maga szinte soha nem főzött. Majd kisprózák és más érdekességek kerültek a sorozatba. A hagyaték feldolgozása Tasi Géza, az írónő jogutódja segítségével történik. Nála van a teljes hagyaték, és rendkívül sokat segít a feldolgozásában.

* Az írónő halála után a Jaffa Kiadó újra elkezdte műveinek kiadását. Emellett folyamatosan megjelentek az eddig nem ismert írások, interjúk… Mintha az égiek gondoskodtak volna arról, hogy az írónő neve nemhogy feledésbe merüljön, hanem még jobban felemelkedjen.

– Igen, lehet erre így is tekinteni. De hozzá kell tenni, hogy minden egyes kötet mögött nagyon-nagyon sok munka van, sok könyvtárazás, utánajárás, utánaolvasás, szöveggondozás, lábjegyzetelés.

* Mit gondolsz Szabó Magda, amiket hátrahagyott, tudatosan tette?

– Azt gondolom, tudta, hogy amit nem semmisít meg, azt ki fogják egyszer adni. Amit nem akart az utókorra hagyni, azt elégette. Nagyon tudatos volt e szempontból.

* Az elmúlt négy évet nézve talán mondhatjuk, hogy a 2018-as és 2019-es év hozta a legnagyobb meglepetéseket, hiszen mint már említettük, előkerült számtalan interjú, novella és egy dosszié is, amiben ott volt egy 1944-ben íródott kisregény, a Csigaház. Milyen érzés volt rábukkanni egy régóta ott lapuló írásra?

– Nem tudtam, hogy mit találtam. Rá volt írva, hogy Csigaház – 1944 – SzM. Ez felkeltette az érdeklődésem természetesen. Aztán szép fokozatosan derült ki, hogy ez egy kiadatlan kisregény.

Jolsvai Júlia számtalanszor járt az írónő otthonában, ahol utolsó éveit élte. Olvasmányaim és kutatásaim során kiderült, hogy Szabó Magda végtelenül ragaszkodott egy-egy tárgyhoz, emlékhez, és a mai napig minden úgy áll, ahogyan ő szerette. Az írónő otthona nagyon sok emléket őriz.

Beszélgetőtársam elmondása szerint egy lenyűgöző hely.

– Egyrészt igen, az írónő szobája szinte úgy maradt, ahogy halálakor hagyta. Másrészt a könyvtára káprázatos, nagyon értékes régi köteteket is tartalmaz, a saját köteteit magyarul számtalan kiadásban és a világ számos nyelvén, illetve a kortársai által neki dedikált könyveket is.

* Milyenek voltak a visszajelzések, hogyan fogadták az olvasók a megjelent műveket? Hogy érzed, lesz-e folytatás? Lenne igény rá?

– Szabó Magdának hatalmas rajongótábora van még mindig. Az olvasói nagy örömmel fogadták az új köntösbe öltöztetett régebbi műveit és a most felbukkanókat úgyszintén. Igény lenne a folytatásra, abban biztos vagyok.

* A sorban megjelent műveket olvasva az ember azt érzi, mintha válaszokat kapnánk az eddigi megválaszolatlan vagy homályos kérdésekre. Gondolok itt az írónő valóságban megtörtént élményeire, életútjára, ami írásaiban erősen keveredik a fikció és titok övezte világgal.

– Ahogy a szépírók általában, Szabó Magda is bedolgozta a saját élményeit a műveibe – hol erősebben, hol kevésbé. Különleges volt a varázslatos gyerekkora miatt is, melyet jó néhány művében feldolgozott, illetve azért is, ahogy az élményeit, a benyomásait tálalni tudta – rengeteget tudott az emberi természetről.

* A Jaffa Kiadó főszerkesztőjeként minden könyv átfut a kezed alatt. Van kedvenced, ami megérintett, amihez igazán kötődsz?

– Azokat a köteteket szeretem a legjobban, amiket én állítok össze vagy találok ki. Ilyen volt most a Szabó Magda karácsonyi írásait tartalmazó kötet is például.

* Édesapád, Jolsvai András szintén író, újságíró és szerkesztő. Nagy kritikusod? Szakmai szempontból is kikéred a véleményét?

– Nem nagy kritikusom. Persze, megesik, hogy megbeszélünk szakmai problémákat, kérdéseket, sok esetben a segítségemre van.

* A legutóbb megjelent Daloljanak itt angyalok című karácsonyi írásokat tartalmazó könyvről mit kell tudnunk?

– Ez egy különleges karácsonyi ajándékkötet, melyet az írónő korábban megjelent írásaiból és néhány kötetben eddig nem szereplő művéből állítottam össze.

* Úgy vélem fontos az emberek lelkének és a kultúránknak, hogy a nemzet kincseiként tekintsünk a legnagyobb íróinkra, költőinkre. Te hogyan látod ezt?

– Igen, ezt én is nagyon fontosnak tartom. Fontos, hogy ezek a művek hozzáférhetőek legyenek folyamatosan. Fontos az is, hogy értsük ezeket a műveket, ami korántsem annyira magától értetődő, mint első hallásra tűnik, hiszen Szabó Magda művei például tele vannak német és latin szavakkal, utalásokkal, melyeket lábjegyzetekkel láttunk el, hogy a mai olvasó számára könnyebbé tegyük a befogadást.

Végezetül megtudtam azt is, hogy a Jaffa Kiadó 2020-ban a Szabó Magda-sorozatban drámakötettel jelentkezik. Ugyanakkor vannak más terveik is, de erről a főszerkesztő nő úgy nyilatkozott, egyelőre még fedje őket homály. Egy azonban biztos: Szabó Magda „rajongói” számára is marad még meglepetés a jövőben, amire érdemes várni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás