2024. november 27., szerda

Egy titokzatos lány kalandjai

Borbás Edina A Szeráj című, vajdasági vonatkozásokat is tartalmazó könyvét mutatták be Szabadkán

A Szabadkai Városi Könyvtárban szerdán este Borbás Edina A Szeráj című regényének, képvetítéssel és felolvasással egybekötött könyvbemutatójára került sor. A hódmezővásárhelyi születésű írónő egy évvel ezelőtt volt a könyvtár vendége, akkor a Kék Macska című kötetével ismerkedhetett meg a közönség, amely akárcsak A Szeráj, az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg. A Szeráj alcíme Budapesti éjszakák titkai 1896-ban és kapcsolódik a Kék Macskához. Történelmi kalandregényről van szó, amelyben a 19. századbeli Budapest fejlődésébe nyerhetünk betekintést. Borbás Edinával ezúttal is Berényi Eszter főkönyvtáros beszélgetett:

Borbás Edina a könyveit dedikálta az olvasóknak (Fotó: Lukács Melinda)

Borbás Edina a könyveit dedikálta az olvasóknak (Fotó: Lukács Melinda)

– Szabadka belopta magát a szívembe és A Szerájnak is van köze a városhoz. Boldogan jöttem ide, mert itt érezni egy különleges hangulatot, ami már korábban magával ragadott, és egyébként is szívem csücske a szecesszió. Habár a Kék Macskát előbb írtam meg, A Szeráj az előzménytörténete. Azokban az időkben Somossy Károly – aki a Kék Macska egyik főbb szereplője és Krúdy Gyula szerint megtanította Budapestet mulatni –, megalapította a fővárosi orfeum világát. Grandiózus tervet szőtt, úgy gondolta, hogy 1896-ban a millennium évében bármit meg lehet tenni Budapesten. Akkortájt nagyon igyekeztek felzárkózni Bécshez, Párizshoz, igazi világvárost akartak létrehozni. Ennek jegyében mindössze két és fél hónap alatt egy vigalmi városnegyedet építettek ki, amely Konstantinápoly mása lett. A helyszín valóban létezett, de a kötet fikciós szálakkal van átszőve, hiszen végső soron ez egy igazi, szerelemmel, izgalmakkal, fordulatokkal teli romantikus kalandregény, nem a történelmi tények száraz bemutatása. A könyv főhőse egy titokzatos lány. A története évekkel ezelőtt talált rám. Egy szabadkai látogatásom után kapcsolatba lépett velem egy hölgy és a figyelmembe ajánlotta egy tragikus sorsú festőnő, Grubits Mária történetét, akit a szerettei Miminek szólítottak. A festőnő innen nem messziről származott (egyes források szerint Nagykikindáról) és fiatalon a szerelembe halt bele. A regény drámaian kezdődik, amikor a városnegyed megnyitójára özönlik a nép, egy gőzhajó a Dunából egy gyönyörű lányt ment ki, aki menyasszonyi ruhában van és nem emlékszik semmire sem, így a szórakoztató negyedben köt ki. Itt kezdődik a történet, és megérkezünk Szabadkára is. A festőnőnek, aki inspirált engem, csak egy-két képe maradt fönn és nem az élete, hanem maga a karakter került a könyvbe. Nem tartom magamat kutatónak, de szeretem böngészni a régi írásokat, újságcikkeket, kiváltképp a hirdetéseket, ezek alapján dolgoztam – hallottuk egyebek közt Borbás Edinától, aki újságírással, valamint dokumentum- és ismeretterjesztő filmek készítésével is foglalkozik.

A Kék Macska és A Szeráj felől is érdeklődni lehet a Szabadkai Városi Könyvtárban, és megvásárolhatóak a Danilo Kiš Városi Könyvesboltban.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás