A tárogató az évszázadok során beépült a magyarság történelmébe. Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben tartott koncertjén bemutatta ezt az ősi hangszert, és egyebek között azt is elmondta: a tárogató a Rákóczi szabadságharc idején fontos szerepet töltött be, hangjával adtak hírt egymásnak a kurucok, üzenőhangszer volt, majd a szabadságharc bukása után a Habsburgok elkobozták, összetörték a tárogatókat, annyira féltek e hangszertől. Csak a kiegyezés után került újból elő, és a huszadik század elejétől terjedt el – korszerűsített változatban – tömegesen ismét a tárogató. A művész szabadkai koncertjén nagy sikerrel játszotta el a többi között a Bánk bánból közismertté vált Hazám, hazámat és a régi magyar Himnuszt, a Boldogasszony anyánkat. Ezeket és a többi felcsendülő dalt is a közönség java része végigénekelte tárogatókísérettel.
– Egyre inkább kezd visszatérni a köztudatba ez a hangszer. Vagyunk néhányan tárogatósok, akik járjuk az országot, és igyekszünk népszerűsíteni, ennek következtében egyre többen veszik a kezükbe ezt a hangszert. Az idősebbek persze még jól tudják, mi a tárogató, gyakran hallom 70-80 évesektől, hogy: gyerekkoromban volt egy idős bácsi..., akkor hallottam utoljára tárogatószót. Már jó ideje fújom a hangszert, és közben három cédét készítettem el, az elsőn kuruc dalok, hazafias, nemzeti érzelmű dalok vannak és Mária-énekek, a másodikon erdélyi dalok, székely nóták, a harmadikon pedig katonadalok, háborús dalok, fogolynóták. Járom az országot, a koncertjeimen mindig elmesélem a tárogató történetét, a régi tárogatóét, hogy az hogyan alakult ki, hogyan semmisült meg, és azt is, hogy ez a mai hogyan készült el, és a kuruckortól napjainkig végigjátszom a tárogatóhoz kapcsolódó dalok egész sorát – mesélte Vesztergám Miklós, aki muzsikájával a szabadkai koncertjén is könnyeket csalt a hallgatóság szemébe.
– Nagyon különleges hangszer ez, egyszer a barátaim meghívtak Hargitay András – a volt úszó világbajnok – előadására, aki a koronaszertartásokról szokott ismertetőt tartani. Előadás előtt eljátszottam egy dalt, leültem, ő beszélni kezdett, egyszer csak előadás közben megállt, és megkérdezte, tudja-e valaki, mit jelent az a szó, hogy tárogató. Bizony én sem mertem felemelni a kezemet, mert ha megkérdezték tőlem, mindig azt válaszoltam ,,így hívják”. Akkor András elmesélte, a magyar nyelv az egyik legősibb nyelv és ragozó nyelv, ami azt jelenti, hogy a szótő magában egy értelmes szó, és ezt különböző ragokkal pontosítják, finomítják. Ha a tárogató szótövét megkeressük akkor az a tár. Mit csinál? Kitár. Amikor megszólal a tárogató, az emberek szíve-lelke kitárul. Ezt nem is tudom mással magyarázni, mint azzal, hogy bárhol fújom a tárogatót, egy könnycsepp megjelenik az emberek szemében, és akinek a könnye kicsordul, azt a lelke legmélyéig valami megérintette. A tárogató nagyon is alkalmas erre, és éppen ezért igyekszem is a lehető legtöbb helyen megszólaltatni a hangszert. Vannak önálló koncertjeim, különféle rendezvényekre, falunapokra, templomokba gyakran meghívnak, a népművészeti vásárokban is ott vagyok, van egy zenekarom, tehát zenekarban is szoktam használni, más hangszerek mellett, a hallgatónótákban, csárdásokban nagyon szívesen fújom a tárogatót zenekarban is. Igyekszem a legszélesebb körben népszerűsíteni, mert úgy gondolom, ebben a megbolondított mai világunkban nagy szükség lenne arra, hogy ki tudjuk egymás iránt tárni a lelkünket – hallottuk a tárogatóművésztől.
Mint mondta, nemrégiben jelent meg egy könyve, a címe Az első lépcsőfok a Szent Korona Tanhoz, mert már jó ideje kutatja, mi az a jogrend, amely a szent korona mellé társult. Mint fogalmazott, ez az isteni erkölcsök földi jogrendje, amely minden ember számára biztonságot, jólétet, és a jövő nemzedék életföltételeit tudná biztosítani. Gyakran hívják könyvbemutatókra is.
