Bár a legtöbb nagy sportág terjedésének ma már semmi nem szab gátat, feltűnő, hogy a délszláv népek, sőt az egész Balkán-félsziget mennyire a periférián helyezkedik el a technikai sportok világában. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt, amikor motorral szerelt járművek először versenyezni kezdtek, és így maradt mind a mai napig: még amikor egy nagy és gazdaságilag erősebb ország állt itt, akkor is nagyítóval kellett keresni a kapcsolódási pontokat Jugoszlávia, valamint az autó- és motorsportok között.
Sportvilág
Ha minden jól megy, ma (múlt hétfőn – szerk. megj.
Azt hiszem, nem túlzás azt megállapítani, hogy Szerbiában a teke (is) lejtmenetben van, hiszen eltűntek a nagy szponzorok, a veretes, nemzetközi porondon is jegyzett csapatok, s valahogy még itt, Vajdaságban sem akkora téma már ez az egyébként közkedvelt sportág. Ugyanakkor paradoxon, hogy a férfimezőnyben Szerbia válogatottja már 11 éve tulajdonképpen verhetetlen, s a kiváló nemzedék legjelesebb tagja az óbecsei Zavarkó Vilmos, akit mi már csak úgy hívunk, a világ legjobb tekézője.
Érdekes időszakon van túl a magyarkanizsai női labdarúgóklub, a TSC együttese ugyanis néhány hónap leforgása alatt megjárta a mennyet és a poklot is. A 2018/2019-es idény befejezése után a Tisza-parti gárdának fel kellett volna jutnia a Szuperligába, a szerb szövetség azonban hosszas huzavonát követően másképp döntött, ennek következtében pedig a meghatározó játékosok közül többen is elhagyták a klubot.
Olvastam a napokban, egy hazai sportkérdés kapcsán, hogy a politikának nincs helye a sportban. Ha valaki csak felületesen kíséri a sport eseményeit, alighanem az is ezerszer hallhatta és olvashatta ugyanezt.
A felsőhegyi sakk-klub közel ötéves fennállásának legeredményesebb évét zárta 2019-ben. A legjelentősebb siker csapatszinten történt, az első csapat az élen végzett az Észak-bácskai Ligában, és bejutott a Bácskai Liga – Szabadka, vagyis a III.