A szerbiai kajakválogatottal kapcsolatos hírek az elmúlt időszakban szinte csak és kizárólag arról szóltak, hogy a jövőben Dusev-Janić Nataša és Benedek Dalma szerbiai színekben indul-e majd a nemzetközi versenyeken. A nagy port kavart Dusev-Janić-visszatérés, amelynek a végére még mindig nem került pont, háttérbe szorította a férfi kajakosok edzőváltását és edzőtáborozását.
Az olimpia után Miroslav Aleksić közölte, hogy elfogadta Mlađan Dinkić szerbiai gazdasági miniszternek az ajánlatát, így a jövőben a politikus tanácsadója lesz. Aleksićnek óriási szerepe volt abban, hogy az Aleksandar Aleksić, Milenko Zorić, Holpert Ervin és Dejan Terzić alkotta kajak négyes kijutott az olimpiára, utána pedig a zágrábi Európa-bajnokságon a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Utódjaként a magyarországi Szilárdi Katalint nevezte meg, akinek a tanítványai, Dombi Rudolf és Kökény Roland K-2 1000 méteren olimpiai bajnokok lettek.
A pszichológus végzettségű Szilárdi arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a szerbiai fiúkról, a következőket felelte:
– Nagyon fegyelmezett csoportot alkotnak: minden reggel úgy fogadnak, hogy már melegítenek, nagy munkakedvvel dolgoznak, odafigyelnek minden kérésemre, s ezenkívül jó a humorérzékük, kedvesek, szorgosak. Erőnlétileg jó állapotban vannak, ami korábbi edzőik, Miroslav Aleksić és Saša Radmanović munkáját dicséri. Az edzések során kisebb technikai javításokat végzünk, hogy még hatékonyabb legyen a munkájuk. Dombi nagy örömmel dolgozik velük együtt, mert kiválóan segítik egymást az edzések során. Most nagyjából ugyanazzal a sebességgel megy a magyar csapat is, mint a szerb. Edzéseken a párokat úgy alakítjuk ki, hogy egy kalapból kisorsoljuk, kinek ki lesz a párja. Ez nemcsak a kajakozás során van így, hanem amikor focizunk, akkor is vegyesek a csapatok.
• A hat szerbiai fiú közül csak Holpert beszél magyarul, de ha jól értesültem, akkor nincsenek nyelvi gondok.
– Járok nyelvórákra, ahol igyekszem feleleveníteni és bővíteni a szerb nyelvtudásomat, ugyanis szüleimmel korábban sokszor jártam Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában. Fontos, hogy anyanyelvükön tudjak szólni a szerb fiúkhoz, mivel egy edző számára a versenyzőivel való kommunikáció nagyon lényeges. Jelenleg angolul, szerbül és magyarul is értekezünk.
• Jövőre Európa- és világbajnokság is lesz. A célok között mi szerepel az első helyen?
– A közös célunk, hogy nagyon jó alapokat rakjunk le a 2016-os riói olimpiára, hogy ott jó eredményt érjenek el. Természetesen igyekszünk majd, hogy az Eb-n és a vb-n is jól szerepeljenek, hogy minél előrébb végezzen az egység, de én mindig négyéves ciklusban gondolkodom, mivel nem szabad aprópénzre váltani a felkészülést.
• Az Origónak adott interjúban olvasható, hogy nem először történik az, hogy más nemzet sportolóival együtt készülnek a magyar versenyzők. Példaként Ljubeket és Wichmannt is említette. A Wichmann–Ljubek-együttműködésnek végül az lett az eredménye, hogy a tanítvány, Ljubek legyőzte a mestert az olimpiai döntőben.
– Ember vagyok, így nem látok a jövőbe. Kaptam egy felkérést, és aki bennem megbízik, azért én igyekszem a tőlem telhető legtöbbet megtenni. Ha az ember akár magyar, akár más nemzethez tartozó fiatalokkal foglalkozik, az nagy felelősség. Ha a fiatal emberek rábízzák valakire a felkészülésüket, s mindent félretesznek azért, hogy a sportban sikeresek legyenek, akkor az edzőnek is fel kell fognia, hogy mekkora az ő szerepe, a felelőssége a történetben, hogy ne vesszenek el ezek az évek. Nem az a fontos, hogy szerb vagy magyar fiatalokról van szó, hanem az, hogy fiatal emberekről. Aki csatlakozik az én csoportomhoz, s ezáltal is bizonyítja, hogy milyen nagy bizalommal van irántam, annak én is tartozok annyival, hogy megtegyem a tőlem telhetőt, bármilyen nemzetiségű egyénről van szó.
(fotó: Origó)
Holpert: A verseny egészen más dolog
– A Magyar Kajak-kenu Szövetség Gubacsi hídi vízitelepén edzünk. Csakúgy mint korábban, ezúttal is az Európa-bajnoki bronzérmes kajak négyes tagjain kívül még Duško Stanojević és Dejan Pajić készül velünk – nyilatkozta a Magyar Szónak Holpert Ervin, aki elmondta, hogy jelenleg rávezető edzéseket tartanak, hiszen nemrég kezdődött meg az új idényre való készülés. – Együtt edzünk a magyarországi versenyzőkkel, ami nekünk nagyon hasznos, mivel ők technikailag fejlettebbek nálunk, így tudunk tőlük tanulni. Szerbiában egy picit hosszabbak voltak a tréningek, de a magyarországiak tartalmasabbnak, gyorsabbnak tűnnek.
• Szóba került-e a magyarországi és a szerbiai versenyzők között, akár csak a hecc kedvéért, hogy ha nagyon jól sikerül a „tanulás”, akkor egy nap legyőzhetitek a magyar kajak négyest?
– Aki sportol, az tisztában van azzal, hogy ez lehetséges. Azzal, hogy többen vagyunk az edzéseken, mindenki csak nyerhet, hiszen az új arcok új színt is vihetnek a tréningekbe. Ma már ez bevett szokás, a svéd Gustafsson például az ausztrálokkal edzett egész évben. A verseny egészen más dolog, ott lesz, ami lesz…
• A budapesti edzőtábor után hol folytatódik a felkészülés?
– Három hétig leszünk a magyar fővárosban, azután egy hetet mindenki otthon, vagyis a lakóhelyén, ki Bezdánban, ki Óbecsén, ki Palánkán tölt el, majd két héten át Szilárdi vezetésével Belgrádban tartózkodunk. A következő állomás pedig ismét Budapest lesz, azzal, hogy akkor már a Margitszigeten leszünk, s megkezdjük az igazi téli munkát: uszoda- és konditerem-látogatás, valamint futás.
• Arról, hogy Krisztijan Dusev szerbiai színekben kettesben vagy négyesben is kíván-e indulni, a Pesten tartózkodó kajakosoknak vannak-e információi?
– A mi csapatunk szilárd, így nem hiszem, hogy be tudna kerülni, hiszen már megvan a mag, akikből kialakul majd a kvartett. Nem is nagyon látom, hogy össze tudna állni másik olyan három kajakossal, akik veszélyeztetnék a mi elsőségünket az országban, annál is inkább, mert Krisztijan remek sportoló, tehetséges és baromi erős is, de neki inkább a 200 méter fekszik, amit a korábbi eredményei is bizonyítanak, ugyanis azokat mind a rövidebb távon érte el.