A magyarok első szereplése

A foci-vb-k első európai bajnoka Olaszország lett, hisz az 1934-ben megtartott bajnokságon is a házigazdát avatták győztessé. Ez már sokkal jobban megszervezett, minden tekintetben nagyobb vb volt, mint az előző. A meccseket nem egy, hanem nyolc városban játszották, első ízben volt rádiós közvetítés, amelyet 12 részt vevő országban sugároztak. Mint Uruguayban, a vendéglátó ezúttal sem talált legyőzőre, a Vittorio Pozzo edző vezette olaszok a döntőben megfordították a meccset a csehszlovákok ellen, és a hosszabbításban meg is nyerték.

Az első vb sikere után megnövekedett az érdeklődés, így első ízben selejtezőt is tartottak. Több mint 30 válogatott csatázott a 16 helyért, s a győztesek mehettek a vb-re. Egyedülálló eset a vb-k történetében, hogy a vendéglátó is selejtezett, s az olaszok a görög válogatott elleni győzelmükkel szereztek jogot a részvételre. A FIFA-nak és a szervezőknek némi gondot Mexikó okozott, amely játszott egy meccset Kubával, és azt selejtezőnek tartotta, és el is utazott Olaszországba, ahol azonban nem játszott. Az USA ugyanis késve, de benevezett, s a FIFA úgy döntött, hogy Mexikóval kell selejteznie. Rómában játszottak, az USA 4:2-re nyert, és indulhatott a vb-n. Ők sem örültek sokáig, hisz azonnal az olaszokkal sorsolták össze őket, és 7:1-re veszítettek.

A vb-ről távol maradt a címvédő Uruguay, mivel így tiltakozott az olaszok négy évvel korábbi lemondása miatt. Ez is egyedülálló eset a vb-k történetében, hogy a korábbi bajnok nem védte a címet. Dél-Amerikából csak Brazília és Argentína szerepeltek, ám egyikük sem jutott a negyeddöntőbe. A brazilokat Spanyolország, Argentínát pedig a nyolcaddöntőben Svédország győzte le. A négy évvel korábban döntős argentin válogatottat az is visszavetette, hogy néhány olasz származású hírességük, Monti, Orsi, Guaita és DeMaria, a két torna közötti időszakban hazát váltott, és ezúttal elődeik szülőföldjének válogatottjában indult.

A második vb-n a csapatokat nem sorsolták csoportokba, hanem a 16 válogatott nyolcaddöntőt vívott, és a nyolc győztes jutott tovább. A 16 csapat között ott volt Magyarország is, amely a selejtezőben kétszer 4:1-re verte Bulgáriát. Jugoszlávia nem jutott ki a vb-re, hisz 2:2-t játszott Svájccal, majd 2:1-re veszített Románia ellen. Magyarország a nyolcadöntőben váratlanul nehéz meccset vívott a vb-történet első afrikai válogatottjával, Egyiptommal. Teleki és Toldi góljaival 2:0 volt, de még a félidőig Fawzi két találatával Egyiptom egyenlített. A folytatásban előbb Vincze, majd újra Toldi volt eredményes. A negyeddöntőben kemény csata következett a sógorokkal, a fő sztár Matthias Sindelar vezette Wundermanschafttal, amely Horváth és Zischek góljaival nyert, hisz magyar részről csak Sárosi volt eredményes. Ausztria az elődöntőben Olaszországgal játszott, akiket négy hónappal korábban 4:2-re legyőzött. Ezúttal a körülmények Pozzo kapitány választottainak kedveztek, akik, noha négy nap alatt már harmadik meccsüket játszották, az átázott, nehéz talajon ügyesebbnek bizonyultak, a győztes taktikai megoldás pedig az volt, hogy Monti végig Sindelar árnyéka volt, és nem engedte szóhoz sem jutni.

A vb érdekessége, hogy Benito Mussolini olyannyira óhajtotta a hazai sikert, hogy személyes serleget is felajánlott, a Coppa del Ducét. A döntőben 50 ezer néző előtt a hazaiak sehogyan sem boldogultak a híres Frantisek Planicka kapus és a gólzsák Oldřich Nejedlý vezette csehszlovákokkal. Nejedlý nem talált be, de a 71. percben Puc igen, és az olaszok álma romba dőlt volna, ha a 76. percben Svoboda nem a kapufát találja telibe. Öt percre rá Orsi ügyesen egyenlített, a hosszabbításban pedig Pozzo kapitány megint ráhibázott, hisz a hosszabbításra Schiavino védőt küldte előre, Guiata csatárt pedig a védelembe irányította. Értelemszerűen előbbi lett a győztes gól szerzője.