2024. augusztus 6., kedd
A LABDARÚGÓ-VB-K TÖRTÉNETE, MONTEVIDEÓTÓL RIÓIG (3.)

Magyar ezüst, olasz címvédés

Európa felett már a háború felhői tornyosultak, a III. vb pedig, elsősorban a brazil labdaművészek részvételének köszönhetően, némi fényt volt hivatott vinni az egyre gondterheltebb hangulatba. A francia közönség lelkes szemtanúja volt a focifesztiválnak, amelyet a torna legerősebb gárdája, az olasz válogatott nyert meg, amivel az első címvédő lett, ezenkívül bebizonyította, hogy első serlegét nem kizárólag az 1934-es hazai környezetnek köszönhetően szerezte meg. Ez volt egyben az első labdarúgó-vb, amelyet nem a vendéglátók nyertek, mi több, a francia válogatott az elődöntőbe sem jutott be.

Az olasz válogatottban, amelyet újra Vittorio Pozzo kapitány irányított, négyen játszottak a négy évvel korábbi bajnokcsapatból. Közülük a két középpályás, Giuseppe Meazza és Giovanni Ferrari volt a legjobb, természetesen Silvio Piola csatár társaságában, aki a döntőben kettőt lőtt a magyar válogatottnak.

Az 1938-as foci-vb volt a II. világháború előtti egyik utolsó nagy sportrendezvény, amelyet követően új vb-re 12 évet kellett várni. A selejtezőben a magyarok a görögöket 11:1-re verték, Szerbia pedig összesítésben 4:1-re kikapott a lengyelektől. Spanyolországban már javában tartott a polgárháború, ami megakadályozta a franciák egyik szomszédját, hogy résztvevő legyen, Ausztria Németországhoz való csatolása pedig 15-re csökkentette az induló csapatok számát. Több ismert osztrák focista így a német válogatottban szerepelt. Dél-Amerikából Argentína és Uruguay maradt távol, előbbi, mert sikertelenül pályázott a vb rendezési jogára. Csak három Európán kívüli csapat érkezett: Brazília, Kuba és Holland Kelet-India. Éppen a brazilok játszották le az első szakaszban az esős Strasbourgban a vb-k történetének egyik legizgalmasabb mérkőzését.

Mint a második vb-n, itt is nyolcaddöntővel kezdtek, a páratlan számú résztvevő pedig azt jelentette, hogy a svédek küzdelem nélkül jutottak a negyeddöntőbe. A vb-n ott volt a magyar válogatott is, és június 5-én Reimsben Holland Kelet-India válogatottjával játszott egyenlőtlen meccset.

A magyarok Sárosi György és Zsengellér Gyula 2-2, valamint Toldi Géza és Kohut Vilmos találataival 6:0-ra nyertek, és a negyeddöntőben Svájccal mérkőzhettek, amely óriási meglepetésre kiütötte a németeket. Az első meccsen a Parc des Princes stadionban hosszabbítás után is maradt az 1:1-es döntetlen, a második meccsen pedig a Sepp Herberger – 16 évvel később címig vezette a németeket – edzette németek a 22. percben 2:0-ra vezettek, ám a később az olaszok által kifejlesztett catenaccio szerzőjének számító osztrák Karl Rappan irányította svájciak fordítani tudtak. Kuba és Románia is két csatát vívtak, és Kuba jutott tovább, Olaszország csak hosszabbítás után győzte le Norvégiát, mint ahogyan Csehszlovákia is Hollandiát. Az olaszok és a németek ellen politikai hátterű tüntetések is voltak, különösen azután, hogy Mussolini akarata szerint a franciák elleni negyeddöntőben, 59 ezer néző előtt a felújított Stade Colombesban az olaszok fekete mezben léptek pályára.

A brazil–lengyel fantasztikus 120 perces csata volt, amelyben két páratlan focista, a gumiembernek is nevezett Leonidas – aki a vb gólkirálya lett – és Ernest Wilimowski tündököltek. Félidőben Brazília 3:1-re vezetett, a második félidőben Wilimowski három találatával 4:4 lett. A folytatásban Leonidas még két találattal jutott el a mesterhármasig, Wilimowski negyedik gólja, ami tekintetében az vb-k elsője lett, már későn érkezett. A brazilok második meccse brutális csata volt, amelyben három játékost kiállítottak, két cseh, Planička kapus és Nejedly csatár pedig kéz-, illetve lábtörést szenvedett. Az 1:1-es döntetlen után új mérkőzést játszottak, és Brazília jutott tovább. A magyarok Sárosi és Zsengellér góljaival verték a svájciakat, majd az elődöntőben a kubaiakat kiejtő és királyuk, V. Gusztáv 80. születésnapját ünneplő svédeknek egy öngól mellett Zsengellér kettőt, Sárosi és Titkos pedig egyet lőtt. A vb egyik talánya, hogy Pimenta brazil kapitány az olaszok elleni elődöntőben miért hagyta ki a gólgyáros, ekkor már Fekete Gyémántnak becézett Leonidast.

A döntőben Colausi két és Piola góljával – mindháromszor Meazza, a győzelem kovácsa volt az asszisztens – Olaszország 3:1-es előnyt szerzett, Sárosi a 70. percben még felcsillantotta a magyar reményt, ám 12 perccel később Piola beállította a végeredményt.

A III. vb névjegye

Helyszín:

Franciaország

Időpont:

1938. június 4. – június 19.

Részt vevő csapat:

15

Mérkőzések száma:

18

Helyezések:

1. Olaszország, 2. Magyarország, 3. Brazília, 4. Svédország

A döntő:

Olaszország–Magyarország 4:2

Gólkirály:

Leonidas (Brazília) 7

Gólok száma:

84 (4,7 átlag)

Nézők száma:

375 700 (20 872 átlag)