Ostoja Rajić mérnök álma, hogy egy olyan vállalatot hozzon létre, amely kimondottan találmányait, újításait fejlesztené és gyártaná.
A világ legkisebb bojlerének méretei 12x12x8 centiméter. Ostoja Rajić novi banovci mérnök tervezte. Ez tulajdonképpen egy átfolyós vízmelegítő. A világban többféle megoldás van, Rajić átfolyós bojlere azonban mindegyiktől különbözik.
– Jó néhány évvel ezelőtt majdnem felrobbant a bojlerunk, és ekkor kezdtem érdeklődni az átfolyós vízmelegítők iránt. Vettem is belőle jó néhányat, áttanulmányoztam valamennyit, majd magam szerkesztettem egyet. Pontosabban kettőt, az egyik típus a konyhai csapra szerelhető, a másik pedig a fürdőszobai zuhanyozóra. A konyhai csapra szerelhető melegítőt az igényekhez mérten állíthatjuk, a zuhanyozáshoz használt bojlert pedig mindenki saját maga szabályozza.
Rajićék konyhájában is, fürdőszobájában is egy-egy ilyen miniatűr bojler melegíti a vizet. És a műhelyben is, a munkások zuhanyozására is ezt az átfolyós vízmelegítőt használják.
– Egy ismerősöm, amikor megmutattam neki találmányom, és elmondtam előnyeit a többi hasonló bojlerrel szemben, azt mondta, hogy ennek a bojlernek van esze. El is neveztem eszes bojlernek (bojler sa mozgom). Hogy miért mondta ezt? Azért mert ez a bojler a klasszikus bojlerhez viszonyítva áramot, vizet, teret és időt takarít meg. Hatvanöt százalékkal kevesebb áramot fogyaszt, mert csak akkor fogyasztja az áramot, amikor használjuk. A fürdéshez, mosogatáshoz is fele annyi víz kell, mint egyébként, egyrészt azért, mert azonnal meleg vizet kapunk a csapból, másrészt azért, mert nem veszítünk vizet a hőfok beállításakor. A tér megtakarítását azt hiszem nem kell ecsetelnem, de ha kiszámoljuk, hogy mekkora helyet foglalnak el a klasszikus bojlerek, akkor könnyen kiszámolhatjuk azt is, hogy egy-egy tömbházban mekkora tér és mennyi épületanyag takarítható meg. Végül ez a bojler időt is megtakarít, mert nem kell arra várni, hogy megmelegedjen a víz. Takarékossági célokból sokan nem tartják állandóan bekapcsolva a bojlert, hanem fürdés előtt kapcsolják be és várják, hogy megmelegedjen a víz. Vagy, ha előttünk a család egyik tagja fürdött, a másiknak már várnia kell a meleg vízre.
Ostoja Rajić azt is elárulta – ugyanis találmányát már szabadalmaztatta, sőt forgalmazza is potom 3000 illetve 3500 dinárért –, hogy miben más az ő átfolyós vízmelegítője a többinél.
– Mindegyiknél belülről csöveket helyeztek el, vagy betekerve, vagy kígyószerűen. Ezeken a csöveken folyik át a víz, miközben az izzószálak felmelegítik. Így több áram is fogy és a vízkő is lerakódik, mert a cső bizonyos részén már hatvan Celsius-fok felett folyik a víz, és ezen a hőfokon a vízkő már lerakódik. Én a víz melegítését úgy oldottam meg, hogy a vizet egy műanyagból készült spirális vájaton át folyatom, és e vájat mellett futnak az izzószálak is. Ha a tíz centiméteres spirális csövet kiegyenesítenénk csaknem 1 méter hosszú csövet kapnánk. 5 kilowatt erősségű melegítővel és monofázisú árammal 60-65 Celsius-fok hőmérsékletet tudok elérni.
Ki is próbálom a fürdőszobai zuhanyozó vizét. A legmagasabb fokon süt.
A feltaláló elmondja még, hogy a Mostogradnja és a Jugomontaža vállalatokban dolgozott, sokat járt külföldön is, de 1982-től itthon él és találmányaiból tartja el családját. Azóta folyamatosan egy olyan vállalatot szeretne létrehozni, amely találmányainak fejlesztésével és gyártásával foglalkozna, ugyanis már most több mint 250 szabadalmaztatott újítása és találmánya van. Annyi pénze azonban nincs, hogy egy ilyen vállalkozásba fogjon, támogatást pedig senkitől sem kap.
– Van ugyanis egy nagy bűnöm – mondja keserűen. – Nem foglalkozom politikával és egyetlen pártnak sem vagyok a tagja.
Ennek ellenére tervétől nem állt el, hanem megalakította a Tesla egysége ( Teslino jedinstvo ) nevű egyesületet, amely nemcsak újítókat és feltalálókat tömörít, hanem olyan embereket is, akik megbecsülik és fontosnak tartják, bizonyos módon népszerűsíteni, segíteni tudják az újítók és feltalálók munkáját.
