A verbászi Paál Ferenc egy olyan gépet szerkesztett, amely forradalmasíthatja a palántanevelést
Rovatunkat olvasva, nemrég felhívott Paál Ferenc Verbászról, hogy elmondja, neki is van egy találmánya, pontosabban újítása, amelynek a kertészek biztosan megörülnének, ugyanis forradalmasítaná a palántanevelést.
Mielőtt felkerestem volna, kissé utánanéztem, milyenek is a palántanevelő gépek. Nemrég Ilok mellett egy óriási üvegház nyílt, ahol láttam ilyen gépet, amely tápkockás palántanevelést végzett. A nagyüzemek, mint az iloki, vagy az árupalánta-nevelésre szakosodott termelők a nagy teljesítményű, s különböző mértékben automatizált tápkockagyártó gépeket használják. A legújabb gépek egyszerre két szalagon készítik a tápkockákat, önjárók, s a maggal is bevetett kész anyagot emberi kéz érintése nélkül teszik a palántanevelő ágy talajára.
– A tálcás palántanevelésnek az a baja, hogy a palántákat kézzel kell később szétültetni. Gépemmel ezt oldottam meg. Adai sógorom segített a gép összeállításában, mert nekem erre nem lett volna lehetőségem. Egy olyan gépet szerkesztettem, amely először a földet egy vékony, fóliával átfogott csőbe teszi, majd belehelyezi a magot. Az itt kinőtt palánta egy szélesebb, szintén fóliával körülvett földbe kerül, és egyenként, nem tálcásan kész a piacra és az ültetésre. És a fóliát sem kell eltávolítani, mert alulról nincs becsukva, így a palánta gyökere szabad.
Ferenc elmondja, hogy Magyarországon dolgozott egy kertészetben, ahol azt kérdezték tőle, hogy tudna-e egy palántanevelő gépet összeállítani. Megpróbálta, és sikerült. Igaz, nem elsőből, de az a gép, amelyet most nekünk bemutat, már a végső. Most már csak szabadalmaztatni szeretné. És persze, mint minden feltaláló, egy olyan vállalkozót találni, aki felvállalja e gép gyártását és forgalmazását. Sajnos vidékünkön ez sokkal nehezebb, mint megalkotni valami újat.
– Ami egyetlenegy ilyen gépben sincs – ugyanis a világban forgalmazott gépek közül mind áttanulmányoztam – az, hogy a huszonöt milliméter vastag és harminc milliméter magas földágyba kerül szemenként a mag, ahol szivarpalánta nevelődik. A második művelet, amikor már kinőtt a növény a szivarpalánták visszakerülnek egy segédasztalra, amely szétválasztja a kis növényeket. A gép ezeket a növényekéket megfordítja, úgy, hogy a leveles része lefelé lóg, a gyökere fenn van. Ez egyenként egy-egy nagyobb átmérőjű testbe kerül, egy vibrátor lerázza róla a földet, majd csomagolja friss földdel és fóliával. Mindent a gép végez, nem kell semmit sem kézzel csinálni. A meglevő gépeknél a szivarpalántát kézzel kell átültetni. Igaz, léteznek olyan robotgépek, amelyek e kézi munkát elvégzik, de ezek a gépek nagyon drágák, és szinte senki sem alkalmazza azokat, hanem a kézi munkára szorítkozik. Az én gépemmel erre nincs szükség, a drága robotoktól sokkal olcsóbb megoldást kínálok. Ezzel a géppel óránként kétezer palántát lehet piackészre gyártani. Különösen hasznos a salátatermelők számára, de bármilyen palánta nevelését szolgálhatja.
