– A pálinkát ugyanúgy kell főzni, mint a húslevest, jó hozzávalókból – állítja Dukai Verona, aki a pálinkafőzésben való jártasságáról ismert Horgoson, rendszeresen hívják zsűrizni, többek között a szüreti napokon hagyománynak számító pálinkaversenyre is. Verona szerint bármilyen gyümölcsből lehet jó pálinkát főzni, ha egészséges szemek kerülnek bele, és gondosan készítik el, nem sürgetve az erjedést, viszont nem titkolja, hogy a pálinkát illetően igazi ínyenc is egyben.
– A faeper és a kökény a kedvencem, azután a bodza, de nem a nemesített, hanem a vad fajtából, ahogyan a vadóc őszibarackot és a vadszilvát szeretem még. A nemesítettek közül pedig szőlőből főzök törkölypálinkát, emellett meggy-, dió- és sárgabaracklikőröm is van – meséli Verona, akinek a pálinka iránti komolyabb érdeklődése hat évvel ezelőtt kezdődött.
– Hat-hét évvel ezelőtt két hold bodzát telepítettem a földembe, a terméssel pedig utólag nem tudtam mit kezdeni, akkor vettünk pálinkafőzőt a párommal. Csak hobbiszinten kezdtünk el foglalkozni vele, hogy tudjuk, milyen pálinkát iszunk. Ma sem a haszonért csináljuk, nem is áruljuk, az idei szüreti napokon lehetett jelképes összegért kóstolgatni, inkább a baráti társaságnak csináljuk, és olykor versenyeken is megmérettetjük. Oda pedig már legalább két-három fajtával kell nevezni, így jött az ötlet, hogy akkor más gyümölcsökből is főzzünk.
A pálinkakülönlegességekkel a versenyeken már többször értek el helyezést, a bronztól az aranyig mindenféle díjjal jutalmazták az italokat. Itthon Zentán, Bajsán és Temerinben, Magyarországon pedig Gyulán, Orosházán és Kecelen vett részt pálinkaversenyeken. A hozzávaló vadgyümölcsöket pedig eleinte Verona gyakran a természetben gyűjtötte össze, elmondása szerint nagyon szeret a szabadban lenni, gyakran kerékpározik vödörrel felszerelve, s olyankor nemcsak gyümölcsöket, hanem gyógynövényeket is szokott szedni. Az idei év termését illetően az abszolút kedvencével, a faeperrel volt megelégedve.
– Most ágyas pálinkát is készítettem belőle, a fáját is az üvegbe tettem, ami szép aranysárga színt és különleges ízt adott neki. A bodzát sajnos kiirtottam a tavasszal, mert a vadon termő nem szereti a forró homokot, helyette eperfát telepítettem, szeretem, hogy a kertemben most már minden kéznél van, a vadóc őszibarack és a kökény is.
Egy bizonyos, a jó pálinka végül ritkán éri meg a következő évet.
