A magyarkanizsai rétbe vezető földúton már a traktor mély keréknyomai is aggodalomra adnak okot, de az csupán kis kellemetlenség a kétoldalt elterülő termőföldek mellett, ahol a többhektárnyi területű betakarítatlan kukoricán, cukorrépán áll a víz. Több helyen látni elakadt jármű nyomait, másutt a földek végében húzódó árkokhoz ástak elvezető árkot, ám a rengeteg felgyülemlett víz problémáját ez a próbálkozás esetleg csak enyhíteni tudta. A gazdák szerint sem ők, sem az idősebb generáció tagjai nem emlékeznek rá, hogy a víz miatt ne tudtak volna a földjeikre rámenni.
A helyzet kialakulásához több tényező is hozzájárult, a zentai DTD vízgazdálkodási vállalat magyarkanizsai részlegének vezetője, Ördög Rudolf szerint a tavalyi évnél volt már csapadékosabb év is, többek között az eloszlás az egyik fő oka a problémának.
– 2010-ben több csapadék lehullott, de akkor egészen más volt az eloszlás. A tavalyi év körülbelül 50-60%-kal csapadékosabb volt az átlagnál, ami azt jelenti, hogy a mi területünkön megszokott 400–600 mm átlagos csapadékhozamhoz képest tavaly 900 mm-t mértünk. Az év első felében lehullt 400 mm erőteljes talajvíz-növekedést eredményezett: augusztus végére elérte a terepszintet. A másik gond a szeptember első felében lehullott nagy mennyiségű, 170 mm eső volt – mondta Ördög Rudolf, aki hozzátette, hogy a DTD a törvény által előírt szabályokat betartotta, az extrém helyzet orvoslásához stratégiát kellene kidolgozniuk az illetékeseknek.
– A törvény szerint a mi feladatunk kimerül abban, hogy a csatornarendszerben akkora vízszintet tartsunk, amely be tudja fogadni a környék belvizét. A földtulajdonosok feladata volna – nekünk jogunk sincs az engedélyük nélkül a földjükre menni, meg nincs is rá keret –, hogy 200-300 parcellánál a barázdában csatornát húzzunk, hogy lefolyjon a víz.
Rekecki Róbert gazdának a magyarkanizsai rétben 30 hold kukoricája maradt talpon, jelenleg arra várnak, hogy megfagyjon a föld, akkor volna esély a betakarításra.
– A magasabban fekvő területről le tudtuk szedni a kukoricát, de a lapos részekre a folyamatos csapadék miatt nem tudtunk rámenni. Hiába volt fagy az elmúlt hetekben, akkor a kukoricát a szél betakarta a hóval, így nem tudott annyira megszilárdulni a talaj, hogy dolgozni lehessen, ahol meg szántani kellett volna, ott éppen vastagon megfagyott.
Rekecki 40-50 ezer dináros kárt számolt össze, de van olyan gazda, aki ennél jóval többet veszít, Balázs Tibor elmondása szerint nála ennek a többszöröse a kár.
– Három hold répát nem tudtam felszedni, szeptember óta nem tudtunk a földre rámenni. 150 ezer dinárt fektettem bele a termelésbe, most pedig még 60 ezer dináros adósságom van a cukorgyár felé is. Összesen 9 hold földem van a rétben, abból egy hold kukoricát sikerült betakarítani, azt is kézzel, kosarakkal hordtuk ki a partra, mivel a jószágokat etetjük vele, ha nem szedjük le, akkor még takarmányt is vennem kéne. A 2015-ös évben pedig egyértelmű, hogy nem lesz termés, köztudott, hogy ezeket a kemény réti földeket, ha decemberben nem szántják föl, utána többet ér üresen hagyni – mondta Balázs Tibor.
A gazdák kezdeményezték, hogy amennyiben más módon nem tudnak rajtuk segíteni, legalább a további költségeket, mint a vízlecsapolási díjat és az erre a területre kirótt községi adót engedjék el nekik.
Halász Mónika, a község mezőgazdasággal megbízott tanácstagja elmondta, hogy a kanizsai földek mellett az adorjáni, a martonosi, a horgosi és részben a kispiaci földeket is érinti a kár.
– A magyarkanizsai önkormányzat kérvénnyel fordult a cukorgyárhoz, hogy a termelők adósságát vagy ütemezzék át, vagy írják le, erre majd választ akkor kapunk, ha a gyár felméri a teljes kárt. Továbbá a lecsapolási illeték eltörlését tartalmazó kérvénnyel fordultunk a tartományi kormányhoz. A harmadik lépés pedig egy fórum megszervezése, péntekre, ahol az illetékes DTD képviselőivel és a gazdákkal együtt feltérképezzük a megoldást.
