A továbbadható plusz tudás

A magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban a környezettudatosság került előtérbe azon a csütörtöki szakmai fórumon, amelyre öt községből harmincnégy résztvevő érkezett.

A nagy érdeklődés bizonyítja, hogy a téma is népszerű, ugyanakkor a pedagógusok is fejlődni akarnak, lépést akarnak tartani az újdonságokkal. A szakmai összejövetelt a Vajdasági Pedagógiai Intézet hagyta jóvá, egy pont jár érte, de tudásban szinte felbecsülhetetlen értéket kaptak.

Az előadó szaktekintélyek, akik a téma kiváló ismerői: dr. Gligor Gellért,  a biotechnikai tudományok doktora, a Szabadkai Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója, Bјanka Čuturilo, okleveles környezetvédelmi elemző, a Szabadkai Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. munkatársa, Mihályi Lilla, környezetvédelmi mérnök, a Szabadkai Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. munkatársa, és Sugár György, okleveles technológiai mérnök, a Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatója.

Jerasz Anikó, a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója köszöntötte a jelenlevő általános- és középiskolában tanító pedagógusokat, óvodapedagógusokat és egészségügyi nővéreket, és elmondta, hogy nagy öröm számára, hogy tizenhárom különböző intézményből, öt ökormányzat hét településének képviseletében jelentek meg a hallgatók, akik az itt szerzett tudást tovább adják.

– A környezettudatosság, azaz a környezettudatos gondolkodás akkor alakulhat ki, ha a diákok minél több dolgot tanulnak meg környezetükről, a környezetet károsító anyagokról, a tevékenységekről, arról, hogyan lehet megóvni, javítani a már meglévő helyzeten, mire kellene odafigyelni környezetünk védelme érdekében. A tudás segít a környezettudatos gondolkodás kialakításában, ami azután ösztönözheti a diákot, hogy ne csak passzív szemlélője legyen a jelenségeknek, történéseknek, hanem vállaljon aktív szerepet és felelősséget, amivel azután példát mutathat másoknak is és ténykedésre buzdíthatja a kortársait. Ha hosszabb időre tekintünk előre, akkor pedig majd a jövőben felnőttként és szülőként is továbbadhat valamit ebből a hozzáállásból. Környezetünk védelmének eszmeiségét, ügyét számos módon tudjuk átadni diákjainknak. Fontos, hogy az iskolában is felhívjuk a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és aktualitására. A tanulók részéről a mindennapok során, ismerős légkörben megtapasztalt jó példák, a lelkesedés és az elkötelezettség olyan fontos és meghatározó mintát nyújthatnak, ami egész életük során elkísérheti őket.

Természetessé tehetjük a gyerekek számára a környezetvédelmet, mint az életmód részét. Lehet, hogy a mi generációnk jelenleg szemléletmódváltásban van, azonban az utódainkat már lehet úgy nevelni, hogy számukra alapvető legyen ez a hozzáállás, hiszen eleve fiatalkorban alakulnak ki ezek a szokások. Ezért fontos a pedagógusok példamutatása is. Miután a környezeti nevelésnek hosszú ideig nem volt tantárgya, hat éve, a gimnáziumi reformnak köszönhetően, mint válaszható tantárgy megjelenik az oktatás a fenntartható fejlődésre tantárgy. Sajnos az általános iskolai korosztályt most is csak más tantárgyakba épülve és a tanórán kívüli pedagógiai helyzetekben tudjuk környezettudatosságra nevelni.

Az ökotémát a legtöbb tantárgyba szépen beleilleszthetjük. Gondoljunk a nyelvtanórai esszék írására, az idegen nyelvek szövegértési feladataira, vagy a történelmi katasztrófákra. Rajzórán pedig a gyerekek megalkothatják az elképzeléseiket egy zöldebb életről, ugyanakkor egy drámacsoport keretein belül is elővehetjük a témát. A természettudomány-tárgyak esetén a legtöbb órára bevihetjük a környezetvédelmet, a természetvédelmet és az egészséges életmódra való nevelést. Azonban az órákon kívül is vannak lehetőségeink arra, hogy a gyermekek tudatosságát fejlesszük – emelte ki Jerasz Anikó.

Az előadók közül Gligor Gellért lapunknak adott külön nyilatkozatában kiemelte, hogy vissza kell állítani a régi gondolkodásmódot, a környezettudatosság lévén, hogy minél hosszabb legyen egy termék életútja.
– Ha nem is tudjuk első körben teljes mértékben felhasználni az adott terméket, akkor próbáljuk meg újrahasználni, ha az nem megy, akkor próbáljuk meg újrahasznosítani. Ilyen szempontból kialakulhat egyfajta körkörösség, hogy lezárt ciklusokban gondolkodjunk. Ezáltal is tudjuk ezt a globális értelemben nagy problémát szabdalni – mondta Gligor Gellért, aki szerint már egészen kis korban meg lehet tanítani a gyermekeket a környezettudatosságra, majd ezért folyamatosan tennie is kell a felnőttnek példamutatással és tanítással is.