Júliust követően megkezdődik a szerbiai állami szolgálatokban dolgozók elbocsátása, jelentette be márciusban Kori Udovički államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodása értelmében az elkövetkező három évben öt százalékkal kell csökkenteni a szerbiai állami szektorban dolgozók számát. Nem hivatalos becslések szerint több mint félmillió személyt foglalkoztat ez a szektor, tehát nagyjából 75 ezer dolgozó számít munkaerő-feleslegnek.
A „téma” egyre inkább foglalkoztatja a közép-bánáti önkormányzatokat is. Čedomir Janjić Nagybecskerek polgármestere tegnap kijelentette, hogy az állami szektor ésszerűsítése nem fog majd vonatkozni azokra, akik szorgalmasan és felelősségteljesen végzik feladatukat. Hangsúlyozta azt is, hogy az állami szektorban dolgozók munkájának az elemzésére szükség van, mert azt nem végezték el az elmúlt egy évtizedben. A polgármester szerint egyes köztisztviselők és közvállalati igazgatók nem végzik jól a munkájukat. Konkrét neveket nem említett. De, mint mondta, majd felismerik magukat, azok, „akiket sem ő, sem pedig a polgárok hónapok óta nem láttak, közben pedig élvezik a tisztségükkel járó kiváltságokat”. A polgármester kiemelte, hogy ha a figyelmeztetését nem fogják fel komolyan, akkor sor kerülhet a városi közigazgatás átszervezésére, mégpedig nem politikai, hanem szakmai szempontból.
Magyarcsernye az egyik legkisebb község Közép-Bánátban, amely a legkisebb adminisztrációval dolgozik. Az ilyen helyzet normálisnak mondható, mégsem tipikus. A törvény szerint 55 dolgozója lehet(ne) a községi közigazgatásnak, de csak 51 munkahely van betöltve. Ahogy Pera Milankov polgármester mondja, időben elkezdtek foglalkozni a problémával, fiatalokat vettek fel a nyugdíjba vonulók helyére, úgyhogy a szükségesnél kevesebb dolgozóval sincs fennakadás a közigazgatás munkájában. Másrészt pedig ellenálltak a pártpolitikai nyomásoknak. Így a mintegy tízezer lakosú határ menti községben ezen a téren nem számolnak nagyobb feszültséggel.
