Ha az elkövetkező időszakban is több mint 100 ezer köbméter hulladékot termel Szabadka, Magyarkanizsa, Topolya, Kishegyes, Csóka és Zenta község együttvéve, akkor a Regionális Hulladéktároló kiépítésére megjelölt egyik lokáció a becslések szerint 28, míg a másik 43 évig működhet zavartalanul, emelték ki az újvidéki Hidrozavod DTD szakemberei, miután ismertették a lerakó általános építési tervét, valamint az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt.
Stojan Saković, a Hidrozavod DTD vállalat igazgatója elmondta, hogy vállalatuk az elmúlt négy évben 7-8 projektumot készített, amelyek regionális hulladéklerakók megépítésére vonatkoztak. Ezek közül a tározók közül 3 Vajdaság területén található. Kiemelte, hogy a mitrovicai hulladéklerakó ötlettervét elkészítették már, a végső fázisában van az inđijai regionális hulladéktározó fő építési terve, Szabadkán pedig az építési tervet készítették el két lokációra a előzetes megvalósíthatósági tanulmánnyal.
A különböző követelményeknek megfelelően két helyszínt: a Nitrogénművek déli részén található mintegy 35 hektár nagyságú parcellát, valamint a Békova és Orom közötti 45 hektár nagyságú parcellát jelöltek ki a regionális hulladéklerakó lehetséges helyszínéül. Megtudtuk, hogy a parcellákon úgynevezett kazettákat, szigetelt tározókat építenek majd ki, ahol azt a hulladékot tárolják majd, amit már semmire sem lehet felhasználni. A Nitrogénműveknél 4 kazettát, Oromnál pedig 6 kazettát lehet majd kiépíteni. Nikola Zrnić, a Hidrozavod DTD munkatársa – összehasonlítva a két lokációt – elmondta: mindkét helyszín infrastrukturális lehetőségei hasonlók. Mindkét parcellára be kell vezetni az áramot és az ivóvíz-hálózatot, de a szennyvízelvezetést is meg kell oldani. Egyik fontos szempont a tanulmány elkészítésénél, illetve a lerakó helyének megválasztásában éppen a hulladékvizek elvezetésének kérdése. Mint a szakember rámutatott, a törvény szerint a hulladéklerakónak saját víztisztítási rendszerrel rendelkeznie, amelyből a megtisztított, kettes minőségű víz távozhat majd. A Nitrogénművek közelében levő terület egyik hátránya, hogy ott található a Csík-ér, aminek változó a vízállása. Így a szennyvíz elvezetése, illetve a tisztítórendszer felállítása gondot jelent. Az Oromtól mintegy 2 kilométerre található parcellához közel van a Csík–Krivaja kanális, amely képes nagyobb mennyiségű vizet is befogadni, így könnyebben felállítani a csurgalékvíz tisztításhoz a rendszert, tudtuk meg.
A szakember elmondta: gazdasági számításokat is végeztek, az építkezés első fázisa, amelynek során az első kazetta kiépítése történne, a Nitrogénműveknél levő parcellán 788 millió dinárba, míg Oromnál 853 millió dinárba kerülne. Mint kiemelte, a befektetés nagyobb az Oromnál levő parcellán, de a hulladékfeldolgozás költségeire lebontva, a feldolgozás kevesebbe kerül majd ott.
– Kisebb területen egy köbméter hulladék feldolgozása 830 dinárba kerül, tehát 1040 dinárba kerül tonnánként, míg a nagyobb területen 740 dinár köbméterenként, és mintegy 980 dinárba kerülne tonnánként – magyarázta Zrnić. Elmondta, azzal, hogy az Oromnál levő terület nagyobb, mintegy 34 hektár aktív területtel rendelkezik, jelentősebb mennyiségű, körülbelül 30 százalékkal több hulladék befogadására képes.
Újságírói kérdésre, miszerint az új hulladéklerakó működése után mennyivel kerül majd többe a hulladék elszállíttatása, Kikity Andrea, a Regionális Hulladéktároló Kft. igazgatónője elmondta, hogy az elvitel nem kerül majd többe, de mivel a háztartások jelen pillanatban nem fizetnek a hulladék tárolásáért, valószínűleg azzal a díjjal lesz majd magasabb a hulladék elvitelének ára.
Az igazgatónőtől megtudtuk továbbá, hogy a hulladéklerakó megépítése várhatóan 11 millió euróba kerül majd, míg a válogatóközpontok kialakítása és felépítése további 17 millió eurót igényel, azzal, hogy a Regionális Hulladéklerakó-projektum megvalósításának összes költsége 30 millió euró.
