Kevesebb magyar hallgató kap ösztöndíjat?

Több alkalommal is szóba került a tegnapi városi képviselő-testületi ülésen a nemzeti kérdés, illetve a magyar fiatalok jövője. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői felszólalásukban mindenek előtt az ösztöndíjazásról szóló rendelet hiányosságaira, a magyar egyetemi hallgatók hátrányos helyzetére mutattak rá. Kérték, hogy vegyék le napirendről a rendelet megvitatását, erre azonban nem került sor.

Ljubica Kiselički, a polgármester művelődéssel és oktatással megbízott tanácsadója ismertette az ösztöndíjazásról szóló szabályzat javaslatát. Elmondta, eddig négy intézménynek tudták az egyetemi és főiskolai hallgatók benyújtani ösztöndíjpályázatukat, ebből három intézmény nemzetiségi alapon osztotta az ösztöndíjat. Kiemelte, az új szabályzat szerint nem szeretnék nemzetiségi alapon megosztani a hallgatókat, mindenekelőtt a tanulmányi teljesítmény számít, illetve a hiányszakmák külön pontszámokat visznek. Egyik kitétel szerint 20 pontot visz, amennyiben a Nemzeti Tanácsok által kiemelt hiányszakmát választotta a hallgató. Ugyanakkor kitételként emelték ki, hogy csak azok a hallgatók pályázhatnak, akik olyan egyetemre járnak, amelynek alapítója a szerb állam. Erre kérdeztek rá a VMSZ képviselői, hogy azok az egyetemek ebből a kategóriából kiesnek, amelyek alapítója a Nemzeti Tanács? Továbbá próbáltak rámutatni, hogy a magyar anyanyelvű hallgatók hiába beszélik jól a szerb nyelvet, az egyetemen a szakkifejezések miatt eleve hátrányból indulnak, sokszor a nyelvi akadályok miatt nem is kapnak olyan jó osztályzatot, mint egyetemi társaik. Joó Horti Lívia, a VMSZ képviselője arra is rámutatott, hogy amíg a korábbi években, a 2007-es rendelet alapján 180 hallgató kaphatott ösztöndíjat, most csupán 50-en kapnak majd. A Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesületen keresztül 39 ösztöndíjat oszthattak ki, erre ettől az évtől nem nyílik majd lehetőség.

A Demokrata Párt képviselői felszólalásukban arra igyekeztek rámutatni, hogy nem lenne szabad nemzetiségi alapon megosztani a fiatalokat, csupán a tanulmányi eredményeket kell figyelembe venni. Ljubica Kiselički pedig, válaszolva a feltett kérdésre, rámutatott, a szabadkai Tanítóképző Kar, aminek alapítója a Magyar Nemzeti Tanács, az Újvidéki Egyetem alá tartozik, annak pedig az állam alapítója, így ezek a hallgatók is pályázhatnak.

A kétórás vita után, amely során az is szóba került, hogy kinek a gyermeke beszéli a többségi, illetve a környezetnyelvet, a képviselők többségi szavazattal meghozták a rendeletet.

A másik vitatott pont az általános és középiskolák iskolaszékeinek megválasztására vonatkozott. A VMSZ képviselői arra igyekeztek rámutatni, hogy Szabadkán, ahol a tanulók mintegy fele magyar nyelven tanul, az iskolaszék tagjai között magyar képviselőnek is lennie kellene, erre viszont nincs példa minden iskolában.

Nehezményezték, hogy aGazdasági és Technológiai Park Közvállalat igazgatói bizottságában sincs magyar szakember. Buckó György, a VMSZ képviselője kiemelte, legalább mutatóban tehettek volna a bizottságba magyar szakembert. Petar Balažević, a DP frakcióvezetője viszont azt emelte ki, hogy nem nemzetiségi alapon, hanem szaktudás szerint választották az igazgatóbizottság tagjait.

Elfogadták a Palics-Ludas Közvállalat működési tervét is. Ennek kapcsán Ricz András, a VMSZ képviselője szégyenletesnek nevezte, hogy június közepén kerül erre sor. Valamint határoztak arról is, hogy a Zorka Vegyi Üzem volt alkalmazottai számára egyszeri segélyt osztanak ki. Maglai Jenő, a VMSZ képviselője kiemelte, hogy már február óta húzzák az időt. Véleménye szerint több pénzt kellett volna erre a célra fordítania a városnak. A költségvetésből 13 millió dinárt különítettek el erre a célra, ebből az elkövetkező időszakban 8 millió dinárt fizetnek ki, a maradék 5 milliót pedig a költségvetés átütemezése után.

Az állattartásról szóló szabályzatot az előterjesztők visszavonták, így azt levették a napirendről.

A Zorka Vegyi Üzem alkalmazottai számára a város hajlandósága jelenti az egyetlen lehetőséget a 20, illetve 24 hónapnyi elmaradt bér megtérítésére. A 13 millió dinárt az önkormányzat a Szociális Munkaközpont számlájára utalja majd át. Ők fogják az 523 személy között elosztani.

Kiss Béla, a munkások tiltakozó gyűlése koordinációs bizottságának tagja kiemelte, az össz tartozás a volt munkások irányában 150 millió dinár volt.

Olajos Nagy Miklós, a bizottság tagja elmondta, a beosztás szerint a vegyi üzem volt alkalmazottai az első körben 15 ezer dinárt kapnak, majd a második körben további 10 ezerre számíthatnak.

– A város a csődeljárás után 125 millió dinárt kapott. Nyolc éve várunk arra, hogy a 20-24 hónappal elmaradt fizetésünket megkapjuk. Kértük a polgármestert, hogy ezt a pénzösszeget minél hamarabb fizessék ki, mert nagy szükségünk van rá – mondta Olajos Nagy Miklós.