A januárban megkötött szerződés alapján március közepéig kellett volna a makkhetesi Azohem vegyiműveknek a lakóházak közül elköltöznie a Nitrogénművek területére, de a rossz idő miatt további harminc nap haladékot kértek, melynek határideje hétfőn járt le. Szombat este óta áll a termelés, de hogy ez így marad-e, azt a helyiek csak találgatni tudják.
Nyolc éve tart a makkhetesi polgárok harca az Azohem gyár ellen. Végül mégiscsak bebizonyosodott az, amit évek óta hangoztattak, hogy a gyár működése környezetszennyező és káros az egészségre, ezért az illetékesek a gyár kiköltöztetésről döntöttek. Ehhez a Köztársasági Környezetvédelmi Alap hatvanmillió dináros vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A harmincnapos határidő hétfőn járt le. A helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy nem folyik termelés, nincs teherautó-forgalom, ám annak sem voltak egyértelmű jelei, hogy zajlana a költöztetés.
A szomszédokat faggatva kiderült, szombat óta valóban nem dolgozik a gyár, de szerintük ez csak a pravoszláv húsvéti szünet miatt van így, és kedden, azaz ma minden folytatódik.
Suzana Dulić, a város környezetvédelemmel megbízott tanácsosa lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy tudomásuk szerint a költöztetés folyamatban van, amelyet a Környezetvédelmi Alap felügyel, és egy hónappal ezelőtt megállapították, hogy minden a megbeszélés szerint halad, akkor hagyták jóvá a harmincnapos haladékot is.
– Biztos vagyok benne, hogy az alap újabb ellenőrzést hajt végre a határidő lejártával, és nem látom az okát, hogy miért ne tartanák be ezt a határidőt, de abban az esetben, ha mégsem tesznek eleget a megbeszélteknek, az önkormányzat mindenképpen reagálni fog. A környezetvédelmi miniszter is figyelemmel követi az Azohem körüli eseményeket, és azt mondta, május elsejéig a termelésnek le kell állnia, és a teljes felszereléssel el kell költöznie – mondta a tanácsos.
A szomszédok azonban nem hisznek abban, hogy erre a költözésre valóban sor kerül, de nem is látnak arra módot, hogy bármit tegyenek ez ügyben.
– Két hete költöztem ide, így nem sokat tudok erről az ügyről, de ha az emberek valamilyen tiltakozásba kezdenének, csatlakoznék hozzájuk. Szerintem a költöztetésből nem lesz semmi, az volt itt a lényeg, hogy a tulajdonos megkapja a pénzt, de ha már évek óta itt van a gyár, és jó ismeretsége van, akkor innen nem megy el – véli Vörös Gizella.
Marinković Đuro háza közvetlenül a gyár mellett áll. Mint mondja, egy ideig kórházban volt, szerinte az egészségügyi problémái is a műtrágyagyártás miatt jelentkeztek, és csak annyit tud, hogy döntöttek a költöztetésről.
– Hogy valóban így lesz-e, nem tudom, most csak annyit láttam, hogy csomagoltak valamit. Mikor folyik a termelés, a szél mindenfelé szétviszi azt a port, a kertben nem tudtam semmit megtermelni, de talán most majd változik a helyzet, bár ki tudja – mondta Đuro.
Tóth Tibor, aki a gyárral szemben lakik, azt mondja, látta, hogy szombat délután még érkezett négy teherautónyi nyersanyag, ezt a hangárokban helyezték el, s nem az udvar közepén. Szombat este óta nem dolgozik az Azohem, így a teherautók sem dübörögnek két napja, s az éjszakájuk is végre nyugodt volt, mert mint állítja, általában éjszaka folyik a munka. Megjegyzi, a gyár területén takarítottak is, amit általában olyankor szoktak, amikor delegáció vagy politikai párt látogatására készülnek.
– Mondhatnak, amit akarnak, szerintem az ünnepek miatt nem dolgoztak most, és április végén egyébként is le szoktak állni a termeléssel, mert nyáron nem műtrágyáznak az emberek. Aztán majd meglátjuk választások után mi lesz. Bontásról szó sincs, olyan munkagépeket vittek el, amelyek már hosszú ideje az udvaron álltak, azt azonban kétlem, hogy a gyártósort szétszedték volna, az komoly munka. Amikor négy éve szó volt a költözésről, a tulajdonos kijelentette, hogy külföldről kell hívni szakembereket, akik szétszerelik, majd összeszerelik a gyártósort, és csak ez legalább egy hónapot vesz igénybe. Amikor szóba került a költözés, arról volt szó, hogy a határidő a gyár kiköltöztetésére vonatkozik, nem pedig a termelés leállítására. Nyolc éve a fúrott kútjaink vize ihatatlan, szennyezett a talaj és a levegő, s bár most végre a miniszter úr is kimondta ezt, érthetetlen, hogy ennek ellenére kilencven nap után is engedik működni a gyárat, ahelyett, hogy rögtön lakatot tettek volna rá. Márpedig ez nemcsak Makkhetes, hanem az egész város, sőt az ország problémája. Európába akarunk menni, miközben a házak között egy vegyi üzem dolgozik – mutat rá Tibor.
Egy másik környékbeli, aki nem vállalta a nevét, úgy vélekedett, hogy finom módszerrel a gyárat nem lehet onnan kirakni, drasztikusabb eszközökhöz kellene nyúlni, de ők, polgárok nem tehetnek ez ügyben semmit, legfeljebb panaszkodhatnak. Itt a „nagykutyákat” kellene inkább faggatni, nem a polgárokat – tette még hozzá.
Kasza József, az Azohem igazgatóbizottságának elnöke a költöztetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy erről a közeljövőben, kellő időben értesíteni fogják az embereket és a sajtót.
– Nem mondok dátumot, mert az elmúlt néhány napban valótlanságokat hozott le a sajtó, így azt, hogy éjjel folyik a termelés, de ez nem igaz, mert a termelés nappal folyt. Az Azohem folyamatosan költözik, és hamarosan nagy nyilvánosság előtt Oliver Dulić miniszter úrral együtt megjelenünk, hogy bebizonyítsuk, álljuk a szavunkat. Ezzel együtt a terület szanálása is folyamatban van – mondta Kasza.
