2024. július 17., szerda

Hiba a tervben

A helyi járulékból ott épülne vízvezeték, ahol már negyven éve van

Május 6-án Újfalu lakói arról is szavaznak majd, szeretnék-e, hogy megszűnjön a 2001-ben bevezetett helyi járulék, vagy a következő négy évben is fizetik azt tovább. Bár most először kérdezik meg a polgárokat hivatalosan és törvényesen is a helyi járulékról, ha most a megszüntetése mellett is dönt a többség, néhányuk bizony még hónapokig kénytelen lesz fizetni.

Újfalu helyi közösségben 2001 óta uralkodik egy csendes elégedetlenség a helyi járulék miatt. Sokan a polgárok közül úgy vélték, hogy a helyi járulék bevezetése törvénytelenül történt, mert alig néhány polgárt kérdeztek meg a helyi járulékról, és nem írtak ki referendumot, amikor pedig a vezetőségtől követelték, hogy mutassák be a helyi járulékot támogatók listáját, különös módon betörtek a helyi közösség irodájába, és a betörő csak ezeket a papírokat vitte el. Azóta sem sikerült bizonyítani a helyi járulék törvényességét vagy törvénytelenségét, és az emberek egy részétől tizenegy éve rendszeresen levonják fizetésük négy százalékát, 2008 óta pedig az ingatlanadó keretében egy másik összeget, úgyszintén helyi járulék címén.

Szakál Erika, aki úgyszintén Újfalu lakója, felháborodva kereste meg lapunkat, ugyanis azt vették észre, hogy a férje fizetéspapírján két különböző összeg is szerepel helyi járulék címén, illetve az ingatlanadó keretében is rendszeresen küldik nekik a csekkeket. Megpróbáltak utánajárni, mire is vonatkozik az újabb összeg. Erika azt mesélte, hogy megtudták, az adóhivatal emberei elmentek a Severbe, ahol Erika férje is dolgozik, és kérték a vezetőséget, hogy a gyár négy évre visszamenőleg fizesse ki mindazok tartozását, akik Újfaluban laknak, és fizetik a helyi járulékot, a munkásoktól pedig részletekben vonják le ezt a tartozást.

– Tekintve, hogy akkor a munkások hónapokig nem kaptak volna fizetést, végül úgy állapodtak meg, hogy a munkáltató csak az utolsó, 2011-es évre vonatkozó összeget fizeti ki egyben az adóhivatalnak, így most a következő egy évben a férjemtől havonta ezerkétszáz dinárt vonnak le, emellett pedig a rendes helyi járulékot is fizetjük. Felháborító – fakad ki Erika.

Amikor megpróbálták kideríteni, miért is kell pluszban fizetniük, hozzájutottak a város akkori Hivatalos Lapjához, ami tartalmazta a részletes programot, azaz azt, hogy a helyi járulékból mely utcákban akarnak aszfaltozni, hol épül majd ki szennyvízcsatorna és hol vízvezeték. Erika igencsak meglepődött, hiszen a terv szerint az ő utcájában vízvezetéket akartak kiépíteni, holott már negyven éve van városi vizük.

– Állítólag az emberek megszavazták a helyi járulékot, amit a képviselő-testület hagyott jóvá. De hát milyen program az, amelyben arra gyűjtik a pénzt az emberektől, ami már régen létezik? Ez már magában törvénytelen. Szerintem a Vízművekben is pontosan megvan, hogy az utcában, ahol lakunk, vagyis a Vlado P. Valterben mikor épült ki a vízvezeték. Ez alapján azt kell feltételeznem, hogy a programban szereplő más utcákkal is hasonló lehet a helyzet.

Megpróbáltuk kideríteni, hogy Erika feltételezése helyes-e. A tervben a Vlado P. Valter, a Matija Poljaković, a Beočini, a Maglaji és a Szilágyi Erzsébet utcákban akartak vízvezetéket építeni a helyi járulékból, illetve a Josip Vuković Đida második fázisa lett előlátva. Úgy tudjuk, a Vlado P. Valter utca az egyetlen, melyben már a hetvenes évek óta van városi vízvezeték, a Beočini utca egy részén pedig még a helyi járulék bevezetése előtt kiépült a vezeték, a többi utcában viszont még nincs városi víz. Nem tudni, Erikáék utcája miért került a tervbe.

Ami viszont úgyszintén érdekessége az ügynek, hogy amíg az Erikánál lévő 2001-es évi Hivatalos Lap 34-ik számának fénymásolatán részletesen szerepel a terv, addig a városházán és a könyvtárban őrzött példányban is csak a rövidített verzióra bukkantunk rá, amiből csupán annyi derül ki, hogy a választói névjegyzék alapján 6630-ból 3522 polgár támogatta a helyi járulék bevezetését, a képviselő-testület pedig megszavazta azt. Persze, az a bizonyos rablás miatt nem tudni, hogy a lakosok több mint fele valóban támogatta-e aláírásával a helyi járulék bevezetését.

Erika szerint furcsa, hogy mennyi pénzt levonnak az emberektől, és alig épült ki valami tíz év alatt, a helyi közösség pedig nem adja be időben a kérvényt a Városrendezési Intézetnek, hogy elkészítsék a terveket, és azok alapján rendszabályozzák az utcákat, és kiépüljenek a vezetékek és az aszfalt. Azt is sérelmezte, hogy bármilyen kérdéssel fordul a helyi közösség vezetőségéhez, nem kap választ, vagy azt mondják, nem lehet kiépíteni a szennyvízcsatornát, mert nincsenek meg a feltételek hozzá, miközben az emberek évek óta fizetnek érte. Szerinte csúnyán visszaéltek az emberek bizalmával, és biztos abban, hogy a polgárok a helyi járulék megszüntetése mellett fognak szavazni.