A Vajdasági Magyar Szövetség számára Szabadka igen nagy jelentőséggel bír, hiszen az nemcsak a párt székhelye, hanem a magyarság gazdasági és szellemi központja is. Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai polgármesterjelöltje úgy fogalmazott, a vajdasági magyar közösségnek fontos, hogy a várost ki irányítja, ugyanakkor a VMSZ nem fog mindenáron és mindent feláldozva ragaszkodni Szabadkához.
– A szabadkai magyar közösséget jelenleg teljesen kiszorították a város jövőjét meghatározó döntések meghozatalából, s ez elfogadhatatlan. Számunkra mindenképpen elsőbbséget élvez, hogy megtartsuk a közösséget, de ha nincs ráhatásunk a városban történő dolgokra, akkor ezt nem tudjuk megtenni. Ezért is fontos nekünk Szabadka – mondta Maglai.
Milyennek látja az esélyeiket Szabadkán?
– Úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban itt megvan a kapacitásunk arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség megkapja a polgárok többségének támogatását. A helyi közösségi választások megmutatták, hogy nemcsak a magyar közösség, hanem más nemzetiségű szavazópolgárok támogatására is számíthatunk, hiszen óriási a csalódottság. Stratégiai célunk, hogy újra abba a helyzetbe kerüljünk, amelyben 2008 előtt voltunk, vagyis hogy a VMSZ az első számú politika erő legyen, mely a legtöbb szavazatot kapja, és ezáltal a legtöbb képviselői helyhez juthat. Nem tudunk abszolút monopóliumot kialakítani, de úgy gondolom, nem is kell kizárólag a VMSZ-nek és a magyar közösségnek döntenie Szabadka sorsáról. Sokkal többen élünk itt, mint hogy ezt megengedhetnénk magunknak. Meg kell találni a partnereket a más nemzeteket képviselő pártokban, akikkel együtt alkothatjuk azt a képviselő-testületi többséget, ami biztosíthatja a város stabil irányítását.
Szabadka polgármesterjelöltjeként milyen programot szeretne megvalósítani?
– Mindenképpen javítani kell a város gazdasági erején és a polgárok anyagi helyzetén. Minden párt ezt ígéri, csakhogy ez egy hosszú folyamat, s nem lesz egyszerű kimászni abból a szakadékból, amelybe a város került. Évek kellenek, hogy a polgárok megérezzék, jobban élnek. Számunkra nem a multinacionális vállalatok élveznek elsőbbséget, hanem a helyi kis-és középvállalatok, melyeket önkormányzati, tartományi és köztársasági pénzekből, valamint politikailag is támogatni fogunk. Ha a kormány munkahelyenként tízezer eurót tud adni egy külföldi cégnek, akkor ugyanennyi pénzt saját vállalkozóinak is adhat, hogy megőrizzük a már meglévő munkahelyeket. A másik kiemelkedő probléma, amivel foglalkozni kell, az a közbiztonság az egész város területén. Szabadka főterén vagy a Tejpiacon fényes nappal asszonyokat rabolnak ki, mindennaposak a betörések, a Zorka helyi közösség területén megölt fiatal lány gyilkosait a mai napig nem találták meg, Bajmokon pedig több gyilkosság is történt, de csak egy elkövetőt fogtak el. A rendőrség ezzel egymaga nem tud megküzdeni, ezért a városban és a kültéri településeken is a térfigyelőrendszer kiépítésében látom a megoldást a bűnözés visszaszorítására, valamint azoknak az állami intézményeknek is meg kell erősíteni a munkáját, amelyek tevékenységüknél fogva kapcsolódnak ehhez a problémakörhöz. Az elsődleges egészségügyi ellátás átszervezésre és megerősítésre szorul. Kevés az orvos, a betegek napokig nem tudnak bejutni a rendelőbe, az egészségházak felszereltségi szintje alacsony. A közkórházban is nagyon rosszak a körülmények, s itt is komoly változtatásokra van szükség. Az infrastruktúra terén szintén akad tennivaló. Meg kell határozni a prioritásokat, de amire különösen odafigyelünk majd, hogy az életminőség javítása az infrastruktúra tekintetében elsősorban az északi helyi közösségeket érintse, hogy kiegyenlítsük a meglévő különbségeket, illetve a kültéri településekkel is foglalkozni kell majd. Fontosnak tartom az önkormányzati decentralizációját, így szeretnénk ha Palics, Bajmok és Csantavér községgé alakulna, önálló hatáskörökkel és saját költségvetéssel.
Milyen elképzeléseik vannak például a színház épületével, a Sétaerdei medencekomplexum betonszerkezetével vagy a Palicsi-tó szanálásával kapcsolatban?
– Komoly előrelépés csak akkor történhet, ha lesz hozzá tartományi vagy köztársasági támogatás, illetve az uniós alapokban látok lehetőséget. Ha a kezünkbe kerül a vezetés, az lesz az első lépés, hogy elszámoltatjuk az eddigi hatalmat, mi történt a színház- vagy az uszodaépítéssel kapcsolatban, s ugyanez vonatkozik az önkormányzat és a közvállalat pénzeinek felhasználására is, s a közvélemény elé tárjuk, ki milyen döntést hozott, mi mennyibe került. A projektumok folytatásával kapcsolatban a polgárok véleményét is ki kell kérni.
A közvállalatokat illetően terveznek-e változásokat?
– Igen, méghozzá komoly változások. Például a Park Palics Kft.-ben a huszonhárom emberből jó, ha három dolgozik. A többiek pártalapon kerültek be, s a városnak több tízmillió dinárjába kerül, hogy fenntartsa ezeket a munkahelyeket. Ez nem maradhat így, mint ahogyan a közvállalatok számát tekintve is változtatásra van szükség, mert ennyit nem lehet fenntartani. Személyes véleményem a közvállalatok privatizálásáról, hogy a város működésének szempontjából stratégiailag fontos, illetve a jól jövedelmező közvállalatokat nem lenne szabad magánosítani.
Városi szinten kivel tudják elképzelni a koalíciót?
– Azokkal a pártokkal lépünk majd koalícióra, amelyek ugyanazokat a politikai elveket vallják, mint a VMSZ, ez pedig az európai uniós integrálódási folyamat folytatása, az európai és a polgári értékrend. Biztosan nem lépünk koalícióra a Szerb Radikális Párttal, a Szerbiai Demokrata Párttal, a Dverivel, sem a magyar szélsőjobboldali pártokkal.
