Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Branislav Nušić utca a szabadkai Népszínház mellett található a Korzóval párhuzamosan. Itt számos üzlet, szolgáltatóipari üzlet és vendéglátóipari objektum található. Az utca, mivel a színház mellett húzódik, egy, a színház világához köthető jeles személyiség nevét viseli. Így volt ez a dualizmus korában is.
Branislav Nušić szerb drámaíró, író, színigazgató volt, akit az utókor a modern szerb drámairodalom egyik megteremtőjeként tisztel. 1864. október 20-án született Belgrádban, egy belgrádi kereskedőcsalád sarjaként. Jogot hallgatott a belgrádi, majd a grazi Károly Ferenc Egyetemen. Fiatalon csatlakozott a szerb király, Milan Obrenović ellenzékét képező értelmiségi körhöz. Első irodalmi alkotását, A népképviselő című szatirikus vígjátékát 1883-ban, tizennyolc évesen írta meg. Ebben a művében a politikai küzdelmet, a választásokat és a kormánypárt képviselőit tette nevetség tárgyává. Így ezt a darabot függetlenül attól, hogy pozitív kritikákat kapott, csak 1896-ban mutatták be. Nušić 1885 novemberében önkéntesként harcolt a két hétig tartó bolgár–szerb háborúban. A háborúban szerzett tapasztalatai és élményei alapján írta meg első elbeszéléseit Egy káplár emlékeiből címmel. 1887-ben egy királyellenes verse miatt perbe fogták és két évi börtönre ítélték, de egy év múlva amnesztiával szabadult. Ezt követően diplomataként szolgált az Oszmán Birodalom területén található szerb konzulátusokon. 1900-tól színházigazgatóként tevékenykedett. Többek között volt a Belgrádi Nemzeti Színház, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház és a szarajevói színház direktora is. Legismertebb színpadi műveit az 1930-as években írta. 1931-ben például az A miniszter felesége című vígjátékát, amelyben a hatalomhoz ragaszkodó kispolgárt gúnyolta ki, 1935-ben pedig a Belgrád régen és ma című darabját. 1938. január 19-én Belgrádban hunyt el. Nušić a XX. században a leggyakrabban játszott színpadi szerző volt Jugoszláviában.
Az utca a századfordulón is egy jeles színházi személyiség nevét viselte. Akkor az 1829 és 1872 között élt neves magyar színész, Szerdahelyi Kálmán tiszteletére Szerdahelyi utcának nevezték. Szerdahelyi Kálmán az 1848/49-es forradalomban és szabadságharc idején honvédként szolgált. 1847-ben feleségül vette Prielle Kornéliát, a kor ünnepelt színésznőjét. Nem mellesleg Prielle Kornélia fiatal korában több ízben is a szabadkai színház szerződött tagja volt. Szerdahelyi Kálmán a színjátszáson kívül műfordítással és írással is foglalkozott, több színdarabot és operát fordított magyarra.
1918 után a színház melletti utca többször is olyan nevet kapott, amely nem köthető a színház világához, így a két világháború között Kostin utcának, a II. világháború után pedig 8. brigád utcának nevezték.
Nyitókép: Az utcában számos üzlet és vendéglátóipari objektum található / Patyi Szilárd felvétele
