A Jovan Mikić utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.

A Jovan Mikić utca a vasút keleti oldala mentén végighúzódó hosszú út, amely a partizánmozgalom egyik jeles személyiségének nevét viseli. Az utcát azonban sokan a mai napig is csak régi nevén, Párhuzamos útként ismerik.

Jovan Mikić a bánáti Ópáván született 1914. május 14-én. A családjával az I. világháború után költözött Szabadkára. Itt végezte el a gimnáziumot és felsőfokú tanulmányait a jogi karon. Újságíróként tevékenykedett, emellett kimagasló sportoló volt. Atlétikával foglalkozott. Több országos rekordot is felállított magasugrásban. 1936-ban részt vett a berlini olimpiai játékokon. Ugyanabban az évben második helyezést ért el az Athénben megtartott balkáni játékokon. Sportkarrierjét, mely során egy arany, három ezüst és három bronzérmet szerzett, a II. világháború kirobbanásakor fejezte be. 1941-ben a jugoszláv királyi hadsereg tisztjeként német hadifogságba esett. A fogságot Nürnbergben töltötte, ahonnan 1943-ban szabadult. Egy ideig Újvidéken dolgozott, mint sportfelszerelés-elárusító, majd 1944 nyarán csatlakozott a partizánokhoz. Bátorságáért bajtársai, az ókori rabszolgafelkelő után, a Spartacus nevet adták neki. A szabadkai partizánosztag parancsnokává nevezték ki. Osztaga a szovjet csapatokkal együtt 1944. október 10-én vonult be Szabadkára. A visszavonuló német és magyar csapatokkal a pályaudvaron keveredtek tűzharcba. Jovan Mikić itt súlyosan megsebesült, majd másnap belehalt sérüléseibe. Halála után az egypártrendszer valóságos kultuszt alakított ki Jovan Mikićnek Szabadkán. Iskolát, utcát, sportegyesületet neveztek el róla, emlékműveket állítottak emlékére.

A Jovan Mikić utca régen a Párhozamos út nevet viselte. Az út létrejötte összefügg a Budapest–Belgrád vasútvonallal, amelynek építését Magyarország a Szerb Fejedelemséggel 1880-ban kötött vasúti egyezmény alapján, 1881 augusztusában kezdte meg. A teljes vasútvonal az államhatárig 1883. június 15-én készült el. A vasútvonal részeként 1885-ben a Szegedi út fölött egy felüljáró is elkészült. Valószínűleg ekkor alakították ki az utat is. Mivel az út párhuzamosan követte a vasút vonalát, egyszerűen csak Párhuzamos útnak nevezték el. Szabadka ezen része egyébként, amely Szegedi szőlők néven a város külterületének számított, ritkán lakott volt, ahol főleg szőlők és gyümölcsösök voltak. Az út mentén 1897-ben még mindösszesen csak kilenc lakóház állt. A Szegedi szőlők a századforduló után kezdett beépülni, különösen a két világháború között gyorsultak fel az építkezések. A Párhuzamos út egyébként a két világháború között a királyi Jugoszlávia időszakában is megtartotta nevét (Paralelni put). A II. világháború után egy ideig Élmunkás utca (Udarnička ulica) nevet viselte, majd Jovan Mikićről neveztél, amely nevet a mai napig viseli.