Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Zsidó áldozatok tere a Pap Pál utca és a Rade Končar utca között helyezkedik el. A tér közepén található füves területen áll a zsidók deportálásának emlékjele. 1944-ben Szabadkán ugyanis a téren és a környékén került kialakításra a zsidó gettó.
A német csapatok 1944. március 19-én szállták meg Magyarországot. Április 7-én Baky László a Sztójay Döme vezette kormány belügyi államtitkárának aláírásával jelent meg az a kormányrendelet, amely elrendelte az országban élő zsidók gyűjtőtáborokba szállítását. A szabadkai gettó határát Székely Jenő, Szabadka akkori polgármestere, Datky Lajos rendőrtanácsos és Bácskay Árpád, a katonai ügyosztály megbízottja, a város aljegyzője április 27-én jelölte ki. A gettót a várost keresztülszelő vasút két oldalán alakították ki. Az egyik része közvetlenül a belvárosban a vasútállomás melletti területen volt, a mai Đure Đaković, Vasa Stajić, Raichle Ferenc tér és Bosa Miličević utca által határolt épülettömbben. A másik része az átellenes oldalon volt, és a mai Jovan Mikić, a Vladimir Majakovski, Gavrilo Princip, valamint a Papp Pál utcát foglalta magába. Az első lakók már aznap megérkeztek a gettóba, és végül mintegy négyezer embert zsúfoltak itt össze. Így a gettó területét ki kellett bővíteni. Többek között a Zentai út egy részét is a gettóhoz csatolták. A hatóságok a gettó területét elkerítették, az ablakokat pedig befalazták vagy befestették, annak érdekében, hogy a szabadkai polgárok ne tudjanak élelmet bevinni a zsidóknak. Május elején Endre László belügyi államtitkár Szabadkára látogatott, és Székely Jenő polgármesterrel és Simon István rendőrkapitány-helyettessel megtekintette a gettóvá átalakított városrészt. Az államtitkár elégedettségét fejezte ki, hogy a városban a zsidók elleni rendelkezéseket gyorsan és pontosan végrehajtották. A szabadkai zsidók totális deportálására 1944. június 16-án került sor, amikor a gettó lakóit a bácsalmási összpontosított gettóba szállították. Bácsalmásról a vonat június 26-án indult el Szegedre, majd a szerelvény mintegy hatezer zsidóval elindult Auschwitzba.
A II. világháború után a Zsidó áldozatok tere még a Rade Končar utca részét képezte. 1994. június 16-án, a szabadkai zsidók deportálásának 50. évfordulója alkalmából itt került leleplezésre Jagoda Alavantić okleveles műépítész jablanicai gránitból készített emlékjele. A táblának, amelyet egy háromlépcsős talapzatra állítottak fel, minkét oldalára szöveget véstek, amely szerb, horvát, magyar és héber nyelven olvasható. A tér azóta emlékeztet arra, hogy városunkban is volt zsidó gettó 1944-ben.
Nyitókép: Patyi Szilárd felvétele / A tér az 1944-ben deportált szabadkai zsidóknak állít emléket
