Hétfőn beköszöntött az új év, és azok, akik figyelemmel kísérték a világ híreit, láthatták, hogy a 2024-es esztendő bizony nem indult biztatóan. Japánban ugyanis egy nagy erejű földrengés pusztított, amelyet szökőár kísért. A természeti katasztrófa több tucat emberéletet is követelt. Szabadka földrajzi helyzete miatt szerencsére ilyen súlyos természeti katasztrófáktól nem kell tartani. Mégis a történelem során nem egyszer volt olyan eset, amikor városunk alatt is megmozdult a föld. Egy ilyen földrengésről szóló beszámolóra bukkantunk a Bácsmegyei Napló 1922. november 25-ei számában. Természetesen ez a földmozgás közel sem volt olyan erejű, mint a hétfői japán földrengés.
Az egykori neves szabadkai napilap szerint 1922. november 24-ére virradóra volt földrengés az SZHSZ Királyság és Magyarország határának vidékén. Így városunk alatt is megmozdult a föld.
„Szuboticán legerősebben érezték a földrengést a városházán levő tűzoltó őrtoronyban. A két toronyőr hajnali negyed négy órakor hirtelen úgy érezte, mintha megmozdulna a hatalmas torony és himbálózna. Mindez pár pillanatig tartott csak.
Reggelre kelve mindenki elmondta földrengést észleleteit.
Sok helyen észlelték, hogy edények csörömpölve összeütődtek, a függőlámpák megmozdultak és himbálóztak.
A többemeletes házakban erősebben érezték a földlökéseket és egyes gyöngébb épületek felső emeletén igen komoly nyugtalanságot okozott főleg az apró gyerekek közt.
A földlökéseket a tanyákon erősebben érezték, mint a városban” – olvashatjuk a Bácsmegyei Napló beszámolójában.
Szabadka mellett a földrengést a magyarországi Pécsen is érezték. Erről így írt a napilap:
„Hajnali 4 órakor erős földrengés volt földmorajlással, amely 3 percig tartott.
A földrengés egész Baranya, Tolna déli részén és Baja környékén volt észlelhető.”
Zomborban pedig a földmozgás kisebb károkat is okozott néhány lakóingatlanban.
„Pénteken hajnalban 3 óra 25 perckor nagy morajlással kisért erős földrengés volt észlelhető Somborban. Több ház fala megrepedt. A Főutcán három ház kéménye bedőlt.
Emberéletben nem történt károsodás” – állt a napilapban.
A földrengésről szóló tudósításoknál azonban sokkal érdekesebb az, ahogy a Bácsmegyei Naplóban felvezették a földrengésről szóló híreket, ugyanis abban nem kevesebbet sugalltak az olvasó számára, mint hogy a földrengést mesterségesen idézték elő. Még az alcímeben is feltették a kérdést: „A földrengést mesterségesen idézték elő?” Ehhez pedig hozzátették: „Egy bécsi lap előre bejelentette a földrengés időpontját s holnapra újabb földrengést jósol.”
A hangzatos alcímek alatt pedig a következőket olvashatjuk az állítólagos mesterséges földrengésről:
„Csütörtökről péntekre virradó éjszaka egész Középeurópa területén 6–8 másodpercig tartó földrengés volt érezhető, amelyet erős morajlás kisért. A földrengés középpontjáról és az annak lefolyásáról eszközölt tudományos megállapításokról eddig semmi részletes közlés nem érkezett, – egyik bécsi lapnak november 22-iki számában közölt cikk alapján azonban úgy tűnik fel mintha a nagy földrengés tudományos kísérletezéseknek lett volna az eredménye.
A Neues Wiener Journal november 22-iki számában előre jelzi a november 23-ikáról 24-ikére virradó éjszaka bekövetkező földrengést és azt irta, hogy a 25. és 26-ika közötti éjjelen újabb földlökés fog következni. A lap szerint a göttingeni egyetem geofizikai intézete robbantások utján fogja a földrengést előidézni, hogy annak alapján tudományos megfigyeléseket eszközölhessek.”
Az írás alábbi részeiből kiderül, hogy a fent megnevezett bécsi napilap nem a SZHSZ-magyar határon lezajlott földrengést jelezték előre, hanem az azzal egy időben a németországi Rhön-hegységben folytatott robbantási kísérletekről írtak, melyeknek az volt a célja, hogy a föld rengési hullámainak terjedési vonalát megfigyeljék. A kísérletek által okozott rengéseket többek között Münchenben, Zürichben, Baselban, Hamburgban, Berlinben és Prágában is észlelni lehetett. Az esetnek tehát semmi összefüggése nem volt a Szabadkán is érezhető földrengéssel. Ezt a Bácsmegyei Napló is elismerte a terjedelmes felvezető legvégén:
„Ennyit ir a bécsi lap előre bejelentett mesterséges földrengésről. Bár egyáltalán nem tehető fel, hogy a németországi kísérlet bármilyen összefüggésben is lenne a Jugoszlávia északi és Magyarország déli részein észlelt földrengésre, mindenesetre érdekes, hogy a két esemény időpontja teljesen egybe esik” – írta a szabadkai naplap.
Nyitókép: szabadkavaros.blog.hu illusztrációja / 1922-ben földrengés volt Szabadkán
