Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Bosa Milićević utca a vasútállomás előtt végigfutó utca, amely a munkásmozgalom egy jeles, fiatalon elhunyt tagjának a nevét viseli. Az utca elnevezése az idők során többször is változott.
Bosiljka Bosa Milićević 1917-ben született Ulcinjban. Az I. világháború befejezése után családjával a Szabadka melletti Újnagyfényre költöztek. Az általános iskolát itt fejezte be, majd a szabadkai gimnáziumban tanult. 1935-ben a szabadkai Kereskedelmi Akadémián végzett. Diákévei alatt részt vett a munkásmozgalomban, ezért miután befejezte tanulmányait, nem kapott állást Szabadkán. 1935 és 1939 között Újnagyfény és a környékbeli falvak munkásmozgalmának és az illegális kommunista párt szervezésében vállalt aktív szerepet. 1939-ben beiratkozott a zágrábi Közgazdasági és Kereskedelmi Főiskolára, ahonnan a belgrádi Közgazdasági és Kereskedelmi Főiskolára iratkozott át. Az akkori jugoszláv fővárosban is aktív tagja maradt a munkásmozgalomnak, ezért felvették a kommunista párt tagjai közé. 1939. december 14-én a munkások és az egyetemisták ötvenezer fős tüntetést tartottak Belgrádban, amelyen Bosa Milićević is részt vett. A királyi Jugoszlávia rendőrsége a megmozdulást erőszakkal oszlatta szét, amelynek eredményeképpen tíz tüntető, köztük nyolc egyetemista vesztette életét. Az oszlatás során Bosa Milićević súlyosan megsebesült, és 1940. február 19-én belehalt sérüléseibe. Újnagyfényen helyezték végső nyugalomra. Az újnagyfényi általános iskola, ahogy az egykori szabadkai Kereskedelmi Akadémia is, amely ma közgazdasági középiskola, az ő nevét viseli.
Egy 1922-ben Szabadkát bemutató szerb nyelvű kiadvány szerint – amely tartalmazza a város főbb utcáinak impériumváltás előtti és utáni elnevezéseit – a Bosa Milićević utcát a századfordulón Baross térnek hívták, minden bizonnyal Baross Gábor után, aki 1886 és 1889 között Magyarország közmunka és közlekedési minisztere volt. Barosst vasútügyi fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” nevezték. Saját korában gróf Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelték benne. Az I. világháború befejezését követő impériumváltás után a Baross teret Milojević tábornok utcává (ulica Đenerala Milojevića) nevezték át, egy, a Balkáni háborúkban kiemelkedő szerb tüzérparancsnok után. A II. világháború után az utca a Tolbuhin utca elnevezést kapta. Fjodor Ivanovics Tolbuhin a II. világháború egyik kiemelkedő szovjet marsallja volt, aki a 3. Ukrán Front parancsnokaként többek között felszabadította Bulgáriát, valamint Szerbia jelentős részét Belgráddal együtt a német megszállás alól. Miután a titói Jugoszlávia 1948-ban szakított a sztálini Szovjetunióval, az ország közterületein sem maradhattak a sztálini rendszerhez köthető elnevezések. Így a szakítás után a Tolbuhin utca is új nevet kapott. Azóta hívják Bosa Milićević utcának.
Nyitókép: Az utca elnevezése az idők során többször is változott / Patyi Szilárd felvétele
